A véleménynyilvánítás szabadságának egyes korlátai a magyar jogban, kitérve a gyűlöletbeszédek jelentőségére
A véleménynyilvánítás szabadságának egyes korlátai a magyar jogban, kitérve a gyűlöletbeszédek jelentőségére
Dátum
2012-03-29T09:59:07Z
Szerzők
Pataki, Alexandra
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatom a véleménynyilvánítással, mint alkotmányos alapjoggal foglalkozik. Olyan politikai szabadságjog ez, amely már évtizedekkel ezelőtt is kitüntetett szerepet játszott az alapjogok között, csak úgy, ahogyan most is. Erre mutat például a korai polgári alkotmányokban, illetve alkotmányos jelentőségű dokumentumokban való megfogalmazása, újabban pedig a nemzetközi egyezményekben történő hangsúlyos szerepeltetése. Nem beszélhetünk azonban korlátozhatatlan jogról, bármennyire is jelentős a modern társadalmakban. A véleménynyilvánítás is alávethető bizonyos korlátozásoknak, csak úgy, mint például - a politikai jogoknál maradva - a gyülekezési jog, vagy a közérdekű információhoz való jog.
Dolgozatom első részében ezért e korlátozás módjairól és lehetőségeiről írok, kiemelve azokat az alkotmánybírósági határozatokat, amelyek ezzel a témával kapcsolatban születtek. Természetesen először tisztázom, mit is érthetünk pontosabban szólás, vagy szólásszabadság alatt, valamint röviden áttekintem annak történelmét, hiszen ezen adatok hiányában egy igencsak nehezen értelmezhető témával állnánk szemben. Ezután bemutatom a korlátozás alapjait, majd pedig a korlátozási lehetőségeket. Nagyon fontosnak tartom az Alkotmánybíróság szerepét ezen a téren, ezért a határozatain túl, megpróbálom nagyjából bemutatni a munkáját is a témával kapcsolatban. Pontosabban, az eddigi munkáját, hiszen 2012. január 1-je óta Magyarországnak új Alaptörvénye van, a jogrendszer jelentős változásokon megy keresztül, így az Alkotmánybíróság gyakorlata is átalakulóban van.
A második, nagyobb részben a gyűlöletbeszédek témakörével foglalkozom, hiszen olyan aktuális probléma ez, amely teljes mértékben kötődik a véleménynyilvánításhoz. Ezzel kapcsolatban néhány konkrét jogesetet is megpróbálok kielemezni. Végül pedig, de nem utolsó sorban, kiemelt szerepet szánok a holokauszttagadás áttekintésének, főleg azért, mert Magyarországon az elmúlt két évben vált ez igazán aktuálissá, és a Btk. is módosításra került ennek fényében.
Leírás
Kulcsszavak
véleménynyilvánítás, gyűlöletbeszéd