Dolgozatom a felnőttképzésben megjelenő kihívásokat vizsgálja digitalizált korunkban a gyakorlatban alkalmazott példákon keresztül. A digitális kultúra rohamos fejlődése olyan dinamikus környezetet teremt, amely átalakítja mindennapi életünket és számos területet érint, beleértve a felnőttképzést is. Ebben a digitális érában azonban nem csupán az eszközök és technológiák térhódítása észlelhető, hanem a tanulás és oktatás területén is új kihívások és lehetőségek tárulnak fel. A felnőttek számára szervezett képzések sikeressége és hatékonysága azonban nem csupán a digitális technológiák alkalmazásától függ, hanem a figyelem, egyenlőségek, kollaboráció és történesítés mélyebb megértésétől és integrációjától is. Egyre nagyobb teret kap az oktatásban a digitalizáció, különösen 2020 tavasza óta, amikor is a Covid-19 járvány felgyorsította azt a folyamatot, amely a digitális eszközök, megoldások használatát jelentette egy képzés keretein belül. A tárgyalt területek jelentőségét a munkaerőpiacon preferált kompetenciákhoz való csatlakozásuk adja. A figyelem, az együttműködés készsége már minden munkakörnél elvárás, legyen az kék- vagy fehérgalléros munkakör. Az esélyegyenlőség témáját megvizsgálni ebben a társadalmi közegben elengedhetetlen, ezért is foglalkozom a dolgozatban vele. A történetmesélés pedig egy kiaknázatlan területe a felnőttképzésnek. Néhány kísérlet a képzésekbe való alkalmazására már megtörtént, erről is fogok írni a dolgozatban.