Hallgatói dolgozatok (Könyvtár- és Információtudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Könyvtár- és Információtudományi Tanszék 2021-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 77)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Informatikaverseny alsó tagozatosoknakPapp, Gréta Edit; Dr. Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi KarA NAT 2020 alapján az informatikaoktatás célja a számítógépes gondolkodás (computational thinking, CT) (Wing, 2006, 2017) fejlesztése. Jelen tanulmány célja egy olyan kiegészítő bemutatása, amely a kiírás szerint lehetőséget kínál a tanulóknak a tantárgyi kereteken túlmutató tartalmi fejlesztésre. Megvizsgáljuk, hogy a harmadik osztályos tanulók milyen felkészültséggel érkeznek a versenyre, valamint azt, hogy a versenyfeladatok és azok prezentációja hogyan segítik a tanulók számítógépes gondolkodásának hatékony fejlődését. A feladatsor elemzéséhez felhasználjuk a digitális szövegek helyességét leíró definíciót, valamint a definícióhoz szorosan köthető hibakategóriákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az információ hitelessége és hozzáférhetősége a mesterséges intelligencia korábanGyöngyösi - Fehér, Zsuzsanna; Eszenyiné, dr. Borbély Mária; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a mesterséges intelligencia által átalakított információs környezet hatásait vizsgálja, különös tekintettel a könyvtárosok szerepének változására. Bemutatja, hogy az MI és az algoritmikus rendszerek hogyan befolyásolják az információhoz való hozzáférést, a hitelesség megítélését és az információs műveltség követelményeit. Az elméleti rész tisztázza az adat–információ–tudás fogalmi különbségeit, valamint az MI főbb típusait és információfeldolgozó szerepét. A dolgozat kitér az algoritmusok okozta torzításokra, a szűrőbuborék-jelenségre, valamint az információs egyenlőtlenségek és a digitális szakadék problémájára. A kutatás hangsúlyozza a könyvtárosok kibővülő szerepét, akik nemcsak információközvetítők, hanem a kritikai gondolkodás és a kritikai AI-műveltség fejlesztésének támogatói is. Összegzésként megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia nem csökkenti, hanem átalakítja és kibővíti a könyvtári szakma jelentőségét a digitális korban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekkönyvtári foglalkozások szerepe az olvasóvá nevelésbenPapp , Klaudia; Bujdosóné Dani , Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi KarA szakirodalmi és közelmúltbeli empirikus kutatások egységesen rámutatnak arra, hogy a gyermekkönyvtári foglalkozások kiemelkedő szerepet játszanak az olvasóvá nevelés folyamatában, különösen az élményszerű, személyes és közösségi tapasztalatokon révén. Noha a gyermekkönyvtári tevékenységek támogatói gyakran vizsgálják, miként segítik elő az olvasói attitűdök kialakulását, kevés ismeret áll rendelkezésre arról, hogy az egyes kreatív foglalkozástípusok (papírszínház, bábozás, diafilmvetítés, interaktív mesefeldolgozás) specifikusan milyen hatásokat gyakorolnak a gyermekekre. Jelen tanulmány célkitűzése, hogy feltárja a gyermekkönyvtári foglalkozások hozzájárulását az olvasóvá válás folyamataihoz, továbbá vizsgálja az interaktív, élményalapú programok hatását a gyermekek fantáziájának, empátiájának, valamint mindennapi problémamegoldó képességeinek fejlődésére. Feltételezésünk szerint az ilyen programok jelentősen növelik a gyermekek kötődését, mind a könyvtárhoz, mind az olvasáshoz. A kutatás során hazai gyermekkönyvtárakban megvalósuló foglalkozásokat figyelünk meg, valamint szakirodalmi forrásokat elemzünk. A tapasztalatokat helyszíni hospitálások, könyvtárosokkal folytatott félig strukturált interjúk és egy innovatív gyermekkönyvtári kiállítás tervezése és megvalósítása révén összegzem. Az eredmények várhatóan megerősítik, hogy a gyermekkönyvtári foglalkozások érdemi szerepet töltenek be az olvasás iránti érdeklődés felkeltésében, továbbá hozzájárulnak a gyermekek érzelmi, szociális és kreatív fejlődéséhez. A tanulmány eredményei rámutathatnak arra, hogy a gyermekkönyvtári foglalkozások gyakorlati szinten is hozzájárulhatnak az olvasás iránti érdeklődés növeléséhez és a könyvtárhoz való pozitív viszony kialakításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Olvasás a digitális zajban – hogyan szólíthatók meg a fiatalok a könyvtárban?Sóber-Juhász, Annamária; Bujdosóné Dani, Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat az olvasási szokások változását vizsgálja a digitális környezetben, különös tekintettel a fiatal generáció könyvtári megszólítására. Célja annak bemutatása, hogy a digitális média térnyerése hogyan alakítja az olvasási kultúrát, valamint hogy a könyvtárak milyen módon reagálnak ezekre a kihívásokra. A dolgozat szakirodalmi elemzésre és gyakorlati példák bemutatására épül. A Katona József Könyvtár programjain keresztül ismerteti az alkalmazkodás lehetőségeit. Kitér a Könyvtári Kihívás pályázatra és egy szakmai interjú tapasztalataira is. A vizsgálat rámutat arra, hogy a könyvtárak egyre inkább közösségi és digitális tudásközpontként működnek, és innovatív programjaikkal képesek hozzájárulni az olvasási kedv fenntartásához a digitális zaj által meghatározott környezetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A sportmédia oktatás jellegzetességei a digitális kultúra kontextusában- egy felsőoktatási óraadói gyakorlat elemzéseKletner, Máté; Kálai, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat egy felsőoktatási szeminárium (Sport, média, aktivizmus) pedagógiai gyakorlatain és tapasztalatain elemzi a sportmédia-oktatás jellegzetességeit a digitális kultúrában. A vizsgálat a digitális médiakörnyezet, az információs társadalom és a sportmédia-kutatás szempontjait integrálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) pedagógiai környezetéhez. Az írásomban feltárom, hogy miként érvényesül a konstruktivista pedagógia szellemiségéhez tartozó probléma-alapú tanulás módszertana (PBL-módszertan) és a digitális történetmesélés (DST) narratív logikája egy sportmédia-központú egyetemi kurzus tanítási és tanulási gyakorlataiban. A dolgozat amellett érvel, hogy a probléma-alapú tanulás és a digitális történetmesélés didaktikai logikája a digitális pedagógia korszakában megfelelő formátumban egymást kölcsönösen erősítő értelmezési és tanulásszervezési keretek, amelyek hozzájárulnak a digitális médiaműveltség, és a kritikai médiaelemzés interdiszciplináris fejlesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Digitális szövegkezelési kompetenciák mérése a középfokú oktatásbanDemeterné Orosz, Erzsébet; Dr. Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi KarA digitális információs társadalomban a szövegkezelési kompetenciák alapvető jelentőségűvé váltak. A technikai készségeket mellett információk strukturálásának és esztétikus megjelenítésének képességét is magukban foglalják. A digitális írástudás részeként ezek a készségek kulcsszerepet töltenek be az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt. A szakdolgozat célja annak vizsgálata, hogy a 9–10. évfolyamos tanulók milyen szinten rendelkeznek alapvető szövegkezelési ismeretekkel és képességekkel. A kutatás egy egyszerű feladatsor segítségével méri az alapvető szövegkezelési műveletek alkalmazását, az értő olvasás és feladatértelmezés szintjét. Az eredmények elemzése rávilágít a tanulók tudásszintjének erősségeire és hiányosságaira, valamint arra, hogy mennyire képesek a megszerzett ismereteket önállóan alkalmazni. A kutatás fontos visszajelzést nyújt az oktatás számára, és hozzájárul a digitális kultúra tantárgy módszertani fejlesztéséhez, elősegítve a tanulók digitális kompetenciáinak és komplex problémamegoldó képességeinek hatékonyabb fejlesztését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Számítógépes gondolkodás fejlesztése az általános iskolai fizika tanításábanNagyné Mező, Eszter Csilla; Csernoch, Mária; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom összefoglalója: A számítógépes gondolkodást milyen módon lehet fejleszteni a fizika órákon. A száítógépes (algoritmikus) gondolkodás nem egyenlő a programozással. A nyagobb feladatok kisebb részekre bontása, olyan kisebb egységekre, melyek már ismert megoldási módokat tartalmaznak, majd tervezés, végrehajtá, ellenőrzés következik. A fizika oktatás során lehetséges: projektmunkában, kiscsoportos feladatnál, számítási feladatok elvégzésénél, illetve a digitális kultúra tantárgy keretein belül megismert programok alkalmazásával, pl:Word, Excel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az AudMax podcast szerepe a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tevékenységébenKövér, László; Demeterné Szabó, Dóra; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban az Akadémiai Podcastek és azok lehetőségeit vizsgáltam, kezdve a történetükkel. Nemzetközi és hazai példákat is felsoroltam. Ezen szempontok alapján a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár podcast műsorát az AudMax podcastet kívántam bemutatni. Kezdve a megalakulásától. Elemeztem epizódjait és sorozatait. Javaslatot tettem a jövőbeli működését illetően. Ezek alapján megállapítható, hogy a nem csak szórakoztató, ismeretterjesztő formátum az AudMax podcast hanem a Könyvtár egy fontos kommunikációs eszköze is. Illetve bemutattam a podcastnek otthont adó stúdió foglalási rendszerét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az olvasás és tanulás melletti zenehallgatási szokások hatásaiNémeth, Diana Boglárka; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat az olvasás és tanulás melletti zenehallgatási szokások vizsgálatára fókuszál, az egyetemi hallgatók körében. A kutatás célja annak feltárása, hogy a zenehallgatás milyen módon befolyásolja az olvasási élményt, a koncentrációt, valamint a tanulási folyamatok hatékonyságát. A dolgozat elméleti része áttekinti a zenehallgatás pszichológiai, neurológiai és technológiai aspektusait, továbbá bemutatja a digitális streaming szolgáltatások és a könyvtári terek alkalmazkodásának szerepét a változó felhasználói igényekhez. A kutatás rámutat arra, hogy a zenehallgatás hatása nem tekinthető univerzálisan pozitívnak vagy negatívnak, mivel annak eredményessége nagymértékben függ az egyéni preferenciáktól, a zene típusától, valamint az adott kognitív feladat jellegétől. A dolgozat következtetése szerint a tudatosan megválasztott háttérzene képes elősegíteni a koncentrációt, javítani az olvasási élményt és támogatni a tanulási folyamatokat, miközben a könyvtári és digitális környezetek fejlődése új lehetőségeket teremt ezen szokások integrálására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Információszerzési, internethasználati szokások a Vásárosnaményi Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola felső tagozatos tanulóinak körébenCsikos, Noel Zsolt; Eszenyiné Borbély, Mária; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a felső tagozatos és középiskolás tanulók információszerzési, internethasználati szokásait vizsgálja a 2026-os digitális környezetben. Kutatásom célja annak feltárása volt, hogyan alakul át a hagyományos műveltségkép, és milyen válaszokat adhat a könyvtárpedagógia a hálózati életmód kihívásaira. Az empirikus vizsgálat egy 438 fős mintán alapuló kérdőíves felmérésből, valamint egy célzott könyvtári kísérletből állt. Az elemzés során összevetettem a 2014-es kontrolladatokat a jelenlegiekkel, emellett vizsgáltam a településtípus, az intézményi háttér és a tehetséggondozás szerepét a digitális tudatosságban. Az eredmények igazolták, hogy az elmúlt évtizedben az internetezés alkalmi tevékenységből domináns életformává vált, miközben előtérbe kerül az algoritmikusan irányított tartalomfogyasztás, és a mesterséges intelligencia. A kutatás rávilágított, hogy a lakóhely, az iskolatípus és az ösztönző szellemi közeg számottevő befolyásoló tényező a tudatos információs tájékozódás alakulásában. A hatodik osztályosok körében végzett pedagógiai kísérlet bizonyította, hogy az élményalapú foglalkozások hatására az olvasáshoz és a könyvtárhoz fűződő pozitív viszony jelentősen javítható. Dolgozatom rámutat, hogy a 21. századi könyvtáros feladata a hídépítés a digitális kompetenciák fejlesztése és a hagyományos műveltség között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető IKT-eszközök és elektronikus források használatának vizsgálata a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatóinak körébenSomogyi, Péter; Eszenyiné Borbély, Mária; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az információs és kommunikációs technológiák (IKT) eszközeinek és az elektronikus forrásoknak a hitoktatásban betöltött szerepét vizsgálja. A kutatás célja feltárni, hogy a hitoktatók milyen mértékben és milyen formában alkalmazzák ezeket az eszközöket a tanítási gyakorlatukban, valamint milyen tényezők befolyásolják használatukat. Az empirikus vizsgálat kérdőíves módszerrel történt a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye hitoktatóinak körében. Az eredmények azt mutatják, hogy az IKT eszközök és az elektronikus források használata jelen van a hitoktatásban, azonban mértéke és módja jelentős eltéréseket mutat. A használatot alapvetően befolyásolja a pedagógusok digitális kompetenciája és az intézményi infrastruktúra szintje. A kutatás rámutat arra is, hogy a hitoktatók részéről igény mutatkozik további digitális tananyagokra és módszertani támogatásra. A dolgozat hozzájárul a digitális pedagógia és a hitoktatás kapcsolatának jobb megértéséhez, és alapot adhat további kutatásokhoz és fejlesztésekhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Inkluzivitás a magyar könyvtárakban: helyzetkép és fejlesztési irányokMuszka, Vivien; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat az inklúzió gyakorlatát vizsgálja a magyar könyvtári térben. Leírja az LMBTQ+ közösség könyvtárbeli és társadalmi igényeit, melyekre választ adhat a könyvtár. A kutatásom Nyugat-Európa számos országának könyvtárát vizsgálja és hasonlítja össze a hazai civil szervezetekkel az elfogadás elősegítésének szempontjából. A dolgozatom végén fejlesztési javaslatokat teszek fel a magyarországi helyzet javításának érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Panelek a polcraSzabó , Rebeka Amina; Demeterné Szabó , Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA digitális korban nagyban átalakultak az olvasási szokások, ez pedig kihívások elé állítja a könyvtárakat mind az olvasók bevonzása, mind a megtartásuk terén. Kitérnék a könyvtári programokba és közösségi szolgáltatásokba való beépítési lehetőségekre is. A szakdolgozat áttekinti a képregény mint médium sajátosságait, eredetét könyvtári megítélését. Kutatásommal alátámasztom, hogy a mangák és a képregények tudatos és szakmailag megalapozott felhasználás mellett az olvasásnépszerűsítési stratégia elengedhetetlen eszközei lehetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Siketek és nagyothallók olvasási és könyvtárhasználati szokásainak vizsgálataÖtvös, Fanni Sarolta; Bujdosóné Dani, Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a siket és nagyothalló személyek olvasási és könyvtárhasználati szokásait vizsgálja, különös tekintettel a nyelvi hozzáférés és a kommunikációs sajátosságok hatására. Az elméleti rész áttekinti a célcsoport jellemzőit, az oktatási háttér szerepét, valamint az olvasás és szövegértés sajátosságait. A kutatás vegyes módszertani megközelítést alkalmaz: online kérdőíves felmérésre épül siket és nagyothalló válaszadók körében, valamint félig strukturált interjúkra könyvtári szakemberekkel. Az eredmények szerint az olvasási szokásokat jelentősen befolyásolja a nyelvi hozzáférés, és előnyben részesülnek a vizuálisan támogatott, könnyebben feldolgozható tartalmak. A könyvtárhasználatot gyakran kommunikációs akadályok és a nem megfelelően akadálymentesített szolgáltatások korlátozzák. A vizsgálat rámutat az inkluzív, vizuálisan és nyelvileg hozzáférhető könyvtári szolgáltatások fejlesztésének szükségességére, valamint a könyvtári személyzet felkészítésének fontosságára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A rajongói irodalom könyvtári integrációjának lehetőségei és korlátai MagyarországonSkripeczky, Jázmin Kata; Némethi-Takács, Margit; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat fő témája és célja annak vizsgálata, hogy a fanfiction, mint digitális és közösségi alapú irodalmi forma, milyen módon kapcsolódhat a könyvtári gyakorlathoz, valamint hogy jelen van-e már valamilyen formában a könyvtári szolgáltatások között. Emellett célom feltárni, hogy milyen lehetőségek és korlátok jellemzik a rajongói irodalom könyvtári integrációját Magyarországon. A dolgozat első része bemutatja a fanfiction fogalmát, sajátosságait és kulturális jelentőségét, majd nemzetközi példákon keresztül áttekinti, hogy külföldi könyvtárakban milyen formában jelenik meg. Ezt követően a kutatás a hazai könyvtári szakma attitűdjeit vizsgálja kérdőíves módszerrel, amelynek célja feltérképezni a magyar könyvtárosok rajongói irodalommal kapcsolatos ismereteit, valamint annak könyvtári megjelenésével kapcsolatos nyitottságát és fenntartásait. A kérdőív célcsoportját magyar könyvtárosok alkotják, akik szakmai tapasztalataik alapján értékelhetik a bemutatott külföldi példákat, valamint véleményt formálhatnak azok hazai megvalósíthatóságáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A könyvtárak helyzete a COVID-19 járvány idejénRossz, Fruzsina; Némethi-Takács, Margit; DE--Bölcsészettudományi KarA COVID–19 világjárvány jelentős hatással volt a könyvtárak működésére és szolgáltatásaira, különösen a digitális és távhasználati megoldások fejlődésére. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan alkalmazkodtak a könyvtárak a járványhelyzet kihívásaihoz, és miként alakult át szolgáltatási struktúrájuk. A kutatásom középpontjában a szolgáltatások átalakulása, valamint a könyvtárhasználat változásainak statisztikai elemzése áll, különös tekintettel a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár példájára. Az eredmények azt mutatják, hogy a járvány hosszabb távon is hatással volt a könyvtári működésre, és hozzájárult egy hibrid szolgáltatási modell kialakulásához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A könyvtárosok szakmai és társadalmi megbecsültsége MagyarországonVeszprémi, Krisztina; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja az volt, hogy felmérésre kerüljön, hogy milyen a könyvtárosok szakmai és társadalmi megbecsültsége ma Magyarországon. A szakirodalom elemzése során a társadalmi felelősségvállalás kérdéseit jártam körbe, amelyben a könyvtárak kiemelkedő szerepet játszanak. Továbbá a szakmai érdekképviseletek kerültek bemutatásra, az általuk végzett munka, amellyel hozzájárulnak a könyvtárosság szakmai fejlődéséhez. A következőkben pedig a könyvtárossághoz kapcsolódó sztereotípiák kerültek a terítékre, amelyek az irodalomban és filmművészetben jelentkeznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Storytelling és stratégia: könyvek, filmek és online alkalmazások a digitális narratívában – üzleti, pszichológiai és nemzetközi perspektívákSzathmári, Anikó; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarNapjainkban a storytelling egyre kiemeltebb szerephez jut, mely nem csupán kreatív eszköz, hanem kulcsfontosságú kommunikációs és stratégiai elem. A művészeti hatása mellett a történetmesélés globális összekötőelemként működik különböző kultúrák és nemzetközi vállalatok között. A brandstorytellinget, összekapcsolva a rövidfilmes történeteken keresztül átadódó személyes kapcsolódással, nemzetközileg elismert népszerűséget válthat ki, ötvözve a történetek leghatékonyabb eszközeit, melyek az érzelmi és pszichológiai bevonódás, nemzetközi ismertség, összekapcsolódás és a művészeti hatás. Egy vizuálisan és stratégiai szempontból megfelelően átadott történet, rengeteg hatást el tud érni ezáltal a stratégiai storytelling a nemzetközi siker egyik kulcstényezőjévé válhat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mesterséges intelligencia alkalmazása a magyar tudományegyetemi könyvtárakbanGajdosi, Roland; Demeterné Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a mesterséges intelligencia (MI) aktuális helyzetét és alkalmazási lehetőségeit vizsgálja a hazai tudományegyetemi könyvtárak (DE, ELTE, PTE, SZTE) körében. A kutatás módszertana egy 59 fős kérdőíves felmérésre és szakértői interjúkra épül, feltárva a könyvtárosok attitűdjeit és mindennapi használati szokásait. Bár a technológia jelentős hatékonyságnövelést ígér, a szakemberek körében komoly aggályként jelenik meg a források hitelessége, a szakmai kompetenciák hígulása, valamint a rendszerszintű képzések hiánya. A dolgozat nemzetközi kitekintésként elemzi a Helsinki Egyetemi Könyvtár modernizációs modelljét is, párhuzamot vonva a hazai és külföldi törekvések között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Irodalmi szerkesztőség egy vármegyei hatókörű városi könyvtárbanFáczán, Szilvia; Bujdosóné Dani, Erzsébet; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a kecskeméti irodalmi és kulturális élet történeti hátteréből kiindulva vizsgálja a Forrás folyóirat szerkesztősége és a Katona József Könyvtár közötti kapcsolat alakulását, különös tekintettel az 1996-os új könyvtárépület átadásától 2025-ig tartó időszakra. A vizsgálat célja annak bemutatása, miként fonódik össze egy helyi kulturális intézmény és egy országos jelentőségű irodalmi folyóirat működése, és hogyan válik ez a kapcsolat a város szellemi életének meghatározó tényezőjévé. A szépirodalmi folyóiratok működése napjainkban már nem pusztán esztétikai vagy irodalmi kérdés, hanem szorosan összefonódik a közművelődés, a kulturális intézményrendszer és a finanszírozási struktúrák alakulásával. Jelen kutatás célja e sajátos intézményi együttműködési formák feltérképezése, rendszerezése és értelmezése, hozzájárulva ezzel a hazai kulturális intézményrendszer működésének mélyebb megértéséhez. A lokális identitást kereső kurrens folyóiratok társadalmi hasznossága nemcsak számokban mérhető, az értéknövelt elektronikus kiadványok a teljes szövegű kereshetőséggel, a hipertextes alkalmazás már nem ’testetlen’ információkat takar. A munkaerőpiac átalakulása mindkét szervezetet próbára teszi, ugyanakkor a kompetenciák fejleszthetősége ürügyén nem kerülhető ki az ember, s az általa nyújtható kapcsolati tőke.