Az Európai Parlament és Tanács – különösen Volkswagen konszern körül 2015-ben felszínre került ún. dízelbotránnyal kapcsolatosan - felismerte, hogy a globalizáció és digitalizáció hatására megnőtt annak a kockázata, hogy ugyanaz a jogellenes gyakorlat nagyszámú fogyasztónak okoz jogsérelmet. Ezért hatékony és az unió egész területére kiterjedő kollektív jogorvoslatai rendszer bevezetéséről döntött: az Európai Parlament és a Tanács megalkotta a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről című 2020/1828/EK irányelvet. A kollektív igényérvényesítés gyökerei Magyarországon már a Polgári Törvénykönyvről szóló 1954. évi IV. törvény 1977-es módosítása óta jelen vannak, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 1998. évi hatályba lépésével pedig alkalmazási körük kiszélesedett. A magyar jogalkotó az irányelvnek megfelelően módosította a fogyasztóvédelemről szóló törvényt. Az új szabályozás „A fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetek” alcím alatt 2023. június 25. napján lép hatályba. A szakdolgozatban az új szabályozást, a képviseleti kereseteket vizsgálom, összevetem a korábbi és az újonnan alkotott jogérvényesítési mechanizmust, áttekintem, hogy mely módon került átültetésre a magyar jogba az irányelv.