A múltban számos kutatás alátámasztotta (Imre, 2017; Marton, 2019; Epstein, 2001), hogy mennyire összefügg a gyermek hatékony tanulási folyamata és az őt körülvevő környezet, azaz hogy milyen a szülő-iskola kapcsolata, és a szereplők közötti kooperáció hogyan működik. A szülői bevonódással ellentétben, a testvéri bevonódásról már sokkal ritkábban esik szó. Pedig a hátrányos és halmozottan hátrányos családoknál ez a jelenség nagyon is gyakori. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy milyen szerepet játszanak a testvér(ek) a gyermek tanulási folyamatában, és a szülő elérhetetlensége esetén hogyan veszi át az idősebb testvér a szülői szerepet. A kutatáshoz egy kelet-magyarországi, nagy százalékban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókból álló általános iskolából választottam ki négy első osztályos tanulót és egy-egy idősebb testvérüket. A tanulókkal strukturált interjút készítettem, majd azt elemezve különböző viselkedésmintákat figyelmet meg. Az értintett pedagógusokat, osztályfőnököket, szám szerint hármat, és egy (roma származású) pedagógiai asszisztenst is megkérdeztem félig strukturált interjú segítségével a testvéri bevonódás jelenségéről. A célom az, hogy vizsgáljam a testvéri bevonódást, és megkeressem a jelenséget kiváltó okokat, élethelyzeteket és ezeknek rizikófaktorait is.