Fűz fajok fitoextrakciós potenciáljának metaanalízises vizsgálata során a Cd, Pb és Zn felhalmozódását tanulmányoztuk 9 különböző faj gyökér, szár, ág és levél növényi részeiben. A szennyezett területen tenyésző egyedek az elemeket szignifikánsan nagyobb koncentrációban halmozták fel, mint a szennyezetlen területen lévők. Az elemek koncentrációja a növényi részek között szignifikánsan különbözött. A fűz fajok a Cd (ágak, levelek), Pb (gyökerek, ágak) és Zn (ágak) esetében is sikeres akkumulátornak bizonyultak. A Cd (ágak, levelek) és Zn (ágak) koncentrációjában szignifikáns növekedés jelentkezett a telepítéstől számított 36. hónapig. Szennyvíziszappal terhelt területen tenyésző kosárfonó fűz (Salix viminalis) gyökereinek és leveleinek elemakkumulációs (Al, Ca, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ba, Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Sr és Zn) képességét vizsgálva megállapítottuk, hogy a növényi részek elemkoncentrációi általánosan kicsik voltak. A gyökerekben a legmagasabb BCF értékek a Mn, Cu, Fe és Zn, míg a levelekben a Cd és Zn esetén jelentkeztek. A TF értékek a Mn, Cd, Sr és Zn esetén voltak a legmagasabbak. A fák egészségi állapota az erősen szennyezett területrészen volt a legkedvezőtlenebb, mely jelenségért az Al, Ca, K, Mg, Ni, Sr és Zn volt felelős. Fehér libatop (Chenopodium album) és a kaporlevelű ebszékfű (Tripleurospermum inodorum) elemakkumulációját (Al, Ca, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ba, Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Sr és Zn) vizsgálva szignifikáns korrelációt találtunk a talajminták és a növényminták elemkoncentrációja között. Az elemakkumulációs potenciál mindkét faj esetében alacsony volt (BAF és BCF<1). Az elemek gyökerekből levelekbe történő transzlokációja több esetben is igen intenzív volt; a fehér libatop fajnál a Fe, Mn, Ba, Cu, Ni, Pb, Sr és Zn, míg a kaporlevelű ebszékfű fajnál a Fe, Mn, Ni, Sr és Zn elemeknél. We reviewed the literature reporting the element accumulation potential in plant parts of Salix species by yielding data from previous relevant publications (meta-analysis). We found higher plant concentrations of Cd, Pb and Zn in contaminated areas than in uncontaminated areas. Concentrations of elements were found to be significantly different among plant parts. We showed that willows are prosperous accumulators of Cd (twigs, leaves), Pb (roots, twigs) and Zn (twigs). Additionally, we also confirmed that willow species have temporally changing element concentrations: Cd (twigs, leaves) and Zn (twigs) concentrations were found to be significantly increased by the 36th month of exposure. We investigated the element (Al, Ca, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ba, Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Sr and Zn) accumulation potential of Salix viminalis (Basket willow). It was found that element concentrations in roots and leaves were generally low. The highest BCF values were demonstrated for Fe, Mn, Cu and Zn in roots, and for Cd and Zn in leaves. The highest TF values were found for Mn, Cd, Sr and Zn. Tree condition was influenced by concentrations of Al, Ca, K, Mg, Ni, Sr and Zn. We studied the element (Al, Ca, Fe, K, Mg, Mn, Na, Ba, Cd, Cr, Cu, Ni, Pb, Sr and Zn) accumulation potential of two weed species (C. album and T. inodorum) by moderate to strong soil contamination. We found significant correlation in element concentration between soil and plant samples. Element accumulation potential was low in the cases of both species; BAF and BCF values were very low (<1) for all the plant parts. Translocation potential was very good in the cases of several elements. TF values were higher than 1 for Fe, Mn, Ba, Cu, Mn, Ni, Pb, Sr and Zn in C. album, and for Fe, Mn, Ni, Sr and Zn in T. inodorum.