Magyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületeken

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorWichmann, Barnabás
dc.contributor.authorSzentes, Szilárd
dc.contributor.authorHázi, Judit
dc.contributor.authorSutyinszki, Zsuzsanna
dc.contributor.authorSaláta-Falusi, Eszter
dc.contributor.authorBesnyői, Vera
dc.contributor.authorPenksza, Veronika
dc.contributor.authorFehér, Zsófia
dc.contributor.authorNagy, Anita
dc.contributor.authorL. Szabó, Zsuzsanna
dc.contributor.authorKiss, Tímea
dc.contributor.authorPenksza, Károly
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:49Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:49Z
dc.date.issued2021-07-13
dc.description.abstractA jelen dolgozatban a magyar szürke szarasmarha legeltetésének vegetációra gyakorolt hatását vizsgáltuk Balatonfelvidéki száraz és mezofil gyepekben. A száraz termőhelyek Gyulakeszi, az üde mintaterületek Badacsonytördemic település mellett találhatók. Célunk az volt, hogy a magyar szürke szarvasmarha-legelőkön megvizsgáljuk a növényzet fajössztételét, megállapítsuk, melyek a leggyakoribb fajok, elsősorban termőhelytől függetlenül. Elemezzük, hogy az eltérő termőhelyi viszonyok hogyan befolyásolják a fajösszetételt a két vizsgált élőhely-típusban, mennyire adódik eltérés, illetve a legeltetés homogenizálja-e a területek növényeggyüttesét? Badacsonytördemicen két mezofil mintaterületet vizsgáltunk. Legelőt, ahol az állatok, a kihajtástól a behajtásig egy hónap kivételével tartózkodnak. Kiegészítő legelőt, ahová a szarvasmarhákat egy hónapra, augusztusban hajtják át. Gyulakeszi határában a Csobánc lábánál lévő mintaterület lejtős térszínen fekszik. Itt a lejtő felső (LFH) és alsó harmadában (LAH) végeztünk felméréseket. Mind a négy mintaterületen havonta készültek cönológia vizsgálatok 10-10 felvételben, és ezeket az összesített adatokat értékeltük. A felvételi területek közül a száraz termőhelyeken volt jelentősen nagyobb a fajszám. A lejtő felső harmadában ez átlagosan 40-56 fajt, míg az alsó harmadban 39-51 növényfajt jelentett. Az üdébb fekvésben a kiegészítő legelőn csak 25-28 faj volt átlagosan a felvételekben, a legelőn magasabb volt a fajszám: 28-33. Minden mintaterületet elemezve a leggyakoribb 10 növényfaj zömében pázsitfű volt. A mintaterületek – különösen a gyakoribb fajok tekintetében a felvételek fajösszetétele és a fajok dominancia viszonyai – nagy hasonlóságot mutattak, amik az uralkodó pázsitfüvek és pillangós fajok jelenlétéből és borítási értékeiből adódtak. A domináns pázsifű és pillangós fajokon túl az egyéb fajok alapján az üde és a száraz mintaterületek jobban eltértek. A magyar szürke szarvasmarha legelésével a domináns pázsitfüvek és pillangós fajok alapján homogenizálja a felvételeket. A többi növényfaj esetében pedig megőrzi a fajok változatosságát. Összességében elmondható, hogy a magyar szürke szarvasmarha alkalmas mind a száraz, és mind az üde termőhelyek fajgazdagságának fenntartására. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 11 szám 1-2 (2013): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-11) , 73-79
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2013/11/1-2/9797
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376815
dc.identifier.volume11
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9797
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectfajösszetételhu
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjectszáraz gyepekhu
dc.subjectüde gyepekhu
dc.titleMagyar szürke szarvasmarhával végzett legeltetés hatása a vegetáció fajösszetételére Balaton-felvidéki mintaterületekenhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
256.18 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)