Milyen alapélelmiszert dúsítson a funkcionális élelmiszergyártó? – Egy tudományos vita magyarországi folytatása

Abstract

Kutatásunk alapját az a korábban szakiro­dalomban vitatott kérdés adta, miszerint az egészséges vagy az egészségtelen megítélésű alapélelmiszereket érdemes-e dúsítaniuk a funkcionális élelmiszergyártóknak. A legtöbb korábbi kutatás (POULSEN, 1999; BALASUB­RAMANIAN és COLE, 2002; VAN KLEEF, VAN TRIJP és LUNING, 2005; ARES és GAMBÁRO, 2007; KRUTULYTE, 2011; ANNUNZIATA és VECCHIO, 2011; SIEGRIST et al., 2015) arra az eredményre jutott, hogy az olyan élelmiszerek lehetnek a sikeres funkcionális termékek alap­élelmiszerei, amelyek önmagukban is egészsé­ges megítélésűek, mint például a joghurt, a reg­geliző pelyhek, a narancslé és a teljes kiőrlésű termékek. Egyes szerzők szerint (BECH-LARSEN és GRUNERT, 2003; BENKOUIDER, 2005) vi­szont az egészséges megítélésű alapélelmisze­reket nem célravezető fejleszteni a funkcionális vonalon, mivel ezek önmagukban is egészséges megítélésűek, így a fogyasztók nem találták in­dokoltnak a mesterséges dúsítást. A kutatás legfontosabb célkitűzése az volt, hogy megtudjuk, Magyarországon a fogyasz­tók körében mely termékek dúsítása lenne indokoltabb az élelmiszeripari vállalatok szá­mára. 2034 válaszadót elérő online fogyasz­tói megkérdezésünkben a korábbi kutatások módszertanára építettünk. A kérdőív részeként a conjoint-kártyák mintájára különböző mi­ni-koncepciókat hoztunk létre, melyek iránti vásárlási hajlandóságot vizsgáltuk. A magyar vásárlók számára a kitöltők vá­laszai alapján POULSEN (1999) eredményei­vel megegyezően az „egészséges” élelmiszerek dúsítása általában a termék megítélését még jobbá teszi, viszont BECH-LARSEN és GRUNERT (2003) eredményeivel is egyetértünk, miszerint az egészségtelenebb termék esetében nagyobb változás érhető el a dúsítással az egészséges megítélésben. De ha a funkcionális élelmiszer­fejlesztő a terméke egészséges imázsával akarja azt értékesíteni, akkor mégis egészséges meg­ítélésű alapterméket érdemes fejlesztenie, mert az „egészségtelen” dúsításával létrejövő termék iránti vásárlási hajlandóság nem éri el a dúsítás nélküli egészségesnek tartott élelmiszerét. JEL-kód: I15