Doktori értekezésem célja az eredeti pócsi kegykép bécsi kultuszának vizsgálata a 18. század első felében két osztrák mirákulumgyűjtemény elemzésén keresztül. Az ikont, amely 1696-ban könnyezett, I. Lipót császár parancsára 1697-ben Bécsbe szállították, ahol öt hónapos ünnepségsorozattal köszöntötték. Mialatt a kegykép körútját járta a város templomaiban, Savoyai Jenő herceg Zentánál fényes győzelmet aratott a törökök felett, amely összekapcsolódott a Pócsi Szűzanya közbenjárásával, az ikon bécsi jelenlétével. A kegykép ennek köszönhetően a 17. század végén az egész Habsburg Birodalom palladiumává vált, fontos szerepet kapva ezzel az uralkodócsalád Mária-tiszteletében. A téma kiválasztását az eddigi hazai és nemzetközi kutatás nagyfokú hiányosságai indokolták: míg az 1707-ben Pócsra került másolat tisztelete néprajzi, művészettörténeti, egyháztörténeti, liturgiatörténeti stb. szempontból nagy mértékben feldolgozott, az eredeti kegykép vonatkozásában részletesebb kutatásokra eddig nem került sor. A vizsgált időintervallum behatárolását az indokolja, hogy az ikon bécsi kultuszának kiformálódása a 18. első felére tehető, majd a század második felére ennek átalakulása figyelhető meg. Az 1703-ban napvilágot látott Heylsamer Gnaden-Brunn, valamint ennek bővített kiadása, az 1739-ben megjelent Erneuert- und vermehrter Gnaden- Brunn című mirákulumos könyvek korábban nem ismert adatokat tárnak fel a kegykép történetére vonatkozóan. Az értekezés célkitűzései a következők: 1) bemutatni a kegykép körül Bécsben kialakult kultusz létrejöttének folyamatát, 2) részletesen ismertetni a kultusz megnyilvánulásának színtereit, valamint 3) a mirákulumszövegek kvalitatív elemzésén keresztül felvázolni az ikon néphitben betöltött szerepét és azt, hogy milyen társadalmi rétegekből, mely esetekben keresték fel a kegyképet és milyen fogadalmi adományokat vittek a tiszteletére. A kegykép az oszmánokkal folytatott háborúk időszakában első helyet foglalt el az ún. török madonnák között, kiemelkedő szerepe a század második felében is megmaradt: háború, éhínség és járványok idején a Szűzanyát hivatalosan ezen a képen keresztül szólították meg. A forrásokat vizsgálva látható, hogy az eredeti ikon körül igen gazdag kultusz bontakozott ki: a 18. század folyamán számos kiadvány jelent meg a tiszteletére, a Stephansdomban naponta többféle szertartást végeztek előtte, melyek zenei kíséretéről a számára külön fenntartott zenekar gondoskodott, ünnepnapjairól pedig még ma is megemlékeznek. Az ikon jelentőségét mutatja, hogy a 18. században több másolata vált szintén kultuszközponttá nemcsak Bécsben, hanem az egész német nyelvterületen, illetve kis alakú szentképeken is terjesztették. A képhez kapcsolódóan 286 imameghallgatás története maradt fent, amelyek rávilágítanak a kultusz társadalomtörténeti vonatkozásaira. A mirákulumgyűjtemények vizsgálatát számos korabeli nyomtatvány, az ikonhoz kapcsolódó évfordulók alkalmával elmondott prédikációk, templom és kegyképismertető füzetek adatai egészítik ki. / The present doctoral thesis aims to examine the cult of the original miraculous icon of Máriapócs during the first half of the 18th century through the analysis of two Austrian records of miracles. The icon, which wept in 1696, was transported to Vienna in 1697 at the order of the Emperor Leopold I. It was greeted with a five-day festival. While the devotional image went on a tour of the churches of the city, Prince Eugene of Savoy gloriously triumphed over the Ottoman Turks at Senta (Zenta), an event that was associated with the intercession of the Virgin of Máriapócs and the presence of the icon in Vienna. As a result, in the late 17th century, the miraculous icon became the palladium of entire Hapsburg Empire, thereby receiving an important role in the Marian cult of the dynasty. The choice of the topic was motivated by some major gaps in research in Hungary and abroad alike: Whereas the veneration of the replica installed in Pócs in 1707 has been largely explored in terms of ethnography, history of art, ecclesiastical history, liturgical history, etc., extensive research on the original miraculous icon has not been undertaken so far. The delimitation of the time interval in focus is justified by the circumstance that the development of the cult of the icon in Vienna may be dated to the first half of the 18th century, followed by its transformation during the second half of the century. The books of miracles Heylsamer Gnaden-Brunn, issued in 1703, as well as its expanded edition from 1739, Erneuert- und vermehrter Gnaden-Brunn, disclose hitherto unknown data on the history of the miraculous icon. The main objectives of the present thesis are the following: 1) present the process of the creation of the cult associated with the devotional icon in Vienna; 2) provide a detailed description of the settings in which the cult manifested itself; 3) describe the role of the icon in popular religion through a qualitative analysis of miracle book passages, as well as establish in what cases the icon would be visited and what votive gifts were brought to honour it. In the period of wars against the Ottomans, the devotional image was the first among the so-called Turkish Madonnas, and its place would remain prominent during the second half of the century as well: In times of war, famine and epidemics, the Virgin Mary would be invoked officially through this image. An investigation of the relevant sources reveals that a particularly rich cult developed around the original icon: In the course of the 18th century, a number of publications were made in honour of it, various services were conducted in front of it daily in the Stephansdom, with musical accompaniment provided by a specially designated orchestra, and its feast days are commemorated even today. The significance of the icon is illustrated by the fact that, in the 18th century, several of its replicas would grow into cultic centres not only in Vienna but in the entire German-speaking area as well, and the image would be disseminated in the form of small-size devotional cards. In conjunction with the icon, 286 stories of answered prayer survive, highlighting the socio-historical aspects of the cult. The analysis of the records of miracles is complemented by numerous printed documents, sermons delivered at anniversaries associated with the icon, as well as data from information booklets on churches and devotional images.