Az Alföld legfontosabb rétegvíz tárolói, termálvízadói a felső-miocén–pliocén korú, a Pannon-tó feltöltődésé során kialakult homokos összletek formációi. A formációk területileg rendkívül változatos kifejlődésűek, s bizonyos részeken némelyik meg sem jelenik. Mivel a geometriát legerősebben az aljzatmorfológia determinálja, így a fiatalabb formációk vizsgálatánál fontos feltárni a tektonikai jelenségeket, melyek befolyásolják a medencefejlődést és közvetve vagy közvetlenül a fluidumok áramlását is. A Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén folyó, a Közép-Tiszántúlra kiterjedő medenceanalitikai program részeként elkészült dolgozat egy részterület aljzatmorfológiájának és formáció kifejlődéseinek bemutatására vállalkozik. A kutatási területre illesztett, 2D migrált szeizmikus szelvényháló és fúrásgeofizikai adatok segítségével egy markáns pozitív formát határoztam meg az Észak-Hortobágy, Észak-Hajdúhát területén, melyet északi és déli oldalról is mély vályúrendszer övez. A Pannon-hátnak nevezett erősen aszimmetrikus képződményt – melyhez hasonlókat az Alföld középső részén is kimutattak – északnyugat felől egy normálvető tagolja, melytől északra lokális mélyedés alakult ki, míg a hát délkeleti oldalán sorozatosan laposabb dőlésű, dél felől érkező feltolódási síkok rajzolódnak ki. A hát még a Pa2 harmadrendű szekvenciában alakulhatott ki, megközelítően 12–10 millió évvel ezelőtt, azonban a kialakulását okozó mozgások (elsősorban az kőzetlemez fragmentumok egymás mellett való elcsúszása) jóval tovább aktívak voltak. Az aljzatra néhol miocén riolitos összlet települ, az időszakos vulkanizmus termékei közé sziliciklasztos törmelékek kerülhettek. Felettük, vagy az aljzatra közvetlenül alsó-pannóniai, majd felső-pannóniai rétegek rakódtak le, melyek nyugat felé vastagodnak. A Pannon-hát jelentős hatást gyakorol az üledékek megjelenésére, így a rétegekből potenciálisan kitermelhető víz mennyisége és hőmérséklete a nyugati zónákban jelentősebb, míg a hát környezetében megjelenő bezökkenések, feltolódások, vetők megszakítják a rétegek folytonosságát, csökkentve a kinyerhető termálvíz mennyiségét. Gazdasági, területfejlesztési, környezetvédelmi és fenntarthatósági vonatkozással bírnak a pannóniai termálvizek, a térség lakosságának szempontjából tehát kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A szakdolgozatban bemutatott eredmények, mint alapkutatás ezeket kívánja segíteni.