BEVEZETÉS: A bakteriális fertőzések a májcirrhosis gyakori szövődményei és a halandóság jelentős okai. Korai és hatékony felismerésük emiatt kiemelt jelentőséggel bír, azonban a diagnózis felállítása klinikai és laboratóriumi szempontból is nehéz lehet. Emellett jelenleg nincs egységesen elfogadott laboratóriumi eszközünk a bakteriális fertőzések kórlefolyásának előrejelzésére sem. A gyulladásos reakció során a veleszületett immunrendszer részéről központi szabályozó szerep jut a monocita/makrofág rendszernek. Aktivációjuk során szabadul fel többek között a presepsin és a szolúbilis CD163 is. CÉLKITŰZÉSEK: Célul tűztük ki annak vizsgálatát, hogy javítható-e a bakteriális fertőzések kórisméje ezen biomarkerek használatával, illetve nyújtanak-e segítséget a betegség lefolyásának előrejelzésében. MÓDSZEREK: Egy nagy, prospektíven követett májzsugorban szenvedő populációban határoztuk meg a presepsin (n=216) és a sCD163 (n=378) értékeit ELISA módszerrel. Elemeztük összefüggésüket a betegség súlyosságával és a rövid távú halálozással. EREDMÉNYEK: Bakteriális fertőzés jelenlétében magasabb presepsin (medián: 1002 vs. 477 pg/ml, p<0,001) és sCD163 szintet (4586 vs. 3538 ng/ml, p<0,001) észleltünk. A súlyosabb fertőzések mindkét esetben magasabb koncentrációval jártak. A presepsin és a sCD163 szintje is a fertőzés súlyosságával arányosan emelkedett. A presepsin diagnosztikus hatékonysága a súlyos fertőzések azonosításában megegyezett a PCT-vel (AUROC [95% CI]: 0,85 [0,74-0,92] vs. 0,85 [0,74-0,92], p=0,994) és jobb volt a CRP-hez képest (AUROC: 0,66 [0,54-0,77], p=0,003). A magasabb koncentrációk mindkét esetben összefüggést mutattak a rövid távú halálozással, azonban többváltozós regresszióban, korrigálva a súlyosságra és a fehérvérsejtszámra is, csak a sCD163 emelkedett szintje (>7000ng/ml) bizonyult a 28 napos halálozás független rizikófaktorának (HR [95%CI]: 2,96 [1,27–6,95], p=0,012). KÖVETKEZTETÉSEK: A presepsin egy új, értékes biomarker lehet a súlyos bakteriális fertőzések azonosításában, melynek hatékonysága megegyezik a PCT-vel. A sCD163 jól használható az akut dekompenzált májcirrhosishoz társuló bakteriális fertőzések során a magas mortalitású betegek azonosítására.

INTRODUCTION: Bacterial infections are frequent complications in cirrhosis with significant mortality. Early laboratory diagnosis is therefore essential, but also challenging. At the same time, there is no widely used biomarker to stratify patients with high risk of short-term mortality during bacterial infections in cirrhosis. Monocytes and macrophages play a central role in the orchestration of inflammatory processes. Activation of these cells lead to production of presepsin and soluble CD163, amongst many others. AIMS: To evaluate, whether presepsin or sCD163 aid the diagnosis of bacterial infections, or could be used as prognostic markers in the assessment of short-term mortality. METHODS: We measured presepsin (n=216) and sCD163 (n=378) in a large prospective cohort of cirrhotic patients with ELISA. We carefully analysed the associations with many aspects of disease severity and poor disease outcome. RESULTS: Patients with bacterial infections had higher level of presepsin (median: 1002 vs. 477 pg/ml, p<0.001) and sCD163 (4586 vs. 3538 ng/ml, p<0.001), compared to patients without. Both presepsin and sCD163 showed higher levels in severe infections. Diagnostic accuracy of presepsin for severe infections was similar to PCT (AUROC [95% CI]: 0.85 [0.74-0.92] vs. 0.85 [0.74-0.92], p=0.994) and superior to CRP (AUROC: 0.66 [0.54-0.77], p=0.003). Increased level of both biomarkers were associated with short-term mortality, however adjusting for disease severity (MELD score) and leukocyte count, only high level of sCD163 (>7000ng/ml) was an independent risk factor for 28-day mortality (HR [95%CI]: 2.96 [1.27–6.95], p=0.012). CONCLUSION: Presepsin is a valuable new biomarker for defining severe infections in cirrhosis, with a similar efficacy as PCT. High sCD163 level is useful to identify patients with high-risk of death during an AD episode complicated by bacterial infection. This finding serves as an additional hint towards the significance of anti-inflammatory response during bacterial infection.