Házasság, mint életközösség a törzsi és a letelepedett magyarok életében
Absztrakt
Tulajdonképpen az elköteleződés egy olyan lényeges kapocs, amit a jog és a közösségi szabályozás kíván elérni, vagyis a közösségi szerepvállalás alapja. A házassági jogi szokások (vallási, polgári jogszabályok) a család biztonságának megteremtésére épült/épül. A család mind a mai napig a társadalom alapja. Stabilitása a házasfelek egymás iránti elkötelezettségén múlik, biztonságát a hosszútávú elkötelezett döntés adja. A vallási törvények szerint a házasság szellemi, lelki tartalommal megtöltött kapcsolat, amelynek földi következményei is vannak. Az izgalmas anyagokból, amiket találtam, valamint a történelmi tanulmányaimból és a Szentírás ismeretéből azt a következtetést vontam le, hogy a házasság, mint intézmény, jóval régebbi, mint az egyház kialakulása. Elmondható, hogy a házasság és a szokások inkább pogány eredetűek voltak annak ellenére, hogy voltak népek, ahol a saját hitviláguk szertartásával történt a házasság. Ezek a szokások azonban nem a keresztény hithez és nem is az egyházhoz kötődtek.