D-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBodolay, Edit
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorPethe, Renáta
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentZöld, Éva
dc.contributor.opponentSzűcs, Gabriella
dc.contributor.opponentdeptDEOEC Belgyógyászati Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDEOEC Reumatológiai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2017-01-12T11:54:02Z
dc.date.available2017-01-12T11:54:02Z
dc.date.created2013-05-02
dc.description.abstractD-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségben PETHE RENÁTA VI. ÉVFOLYAM Összefoglalás A jelenlegi irodalmi adatok alapján az alacsony D-vitamin szint mellett gyakoribb a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása, mint az élettani D-vitamin szintű egyénekben. A D vitamin hiányállapot, mint fontos környezeti faktor, immunmoduláló hatásával szerepet játszhat autoimmun kórképek kialakulásában és fenntartásában. Munkánk során egy szisztémás autoimmun kórképben, a kevert kötőszöveti betegségben (MCTD) vizsgáltuk a betegek D-vitamin szintjét. Célunk volt, felmérjük a D-vitamin szint és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggést. A DEOEC Belgyógyászati Intézet Immunológiai Tanszékén gondozott, átlag 14 éven át követett 125 MCTD-s beteg adatait dolgoztuk fel, kontrollként 78 egészséges egyén értékei szolgáltak. Mértük a D-vitamin szintet, a lipid szinteket, a CRP, fibrinogén mennyiségét, az autoantitestek szintjét a kardiovaszkuláris eltéréssel járó és a kardiovaszkuláris betegséget nem mutató MCTD-s betegekben. Az MCTD-s betegek átlagos D-vitamin szintje nyáron átlagosan 26,1 ± 13,5 ng/ml. A vizsgált MCTD-s betegek 55,2 %-ban találtunk D-vitamin hiányállapotot (<30 ng/ml). A 61 kardiovaszkuláris eltérést mutató MCTD-s beteg D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a kardiovaszkuláris eltéréssel nem járó 64 betegé (18,2 ± 6,7 vs. 41,2 ± 9,8; p<0,001). A kardiovaszkuláris eltérést mutató betegekben a teljes cholesterin, fibrinogén és CRP szint szignifikánsan magasabb volt, mint a kardiovaszkuláris eltérés nélküli MCTD-s betegekben. A kardiovaszkuláris tüneteket mutató MCTD-s betegek szérumában magasabb volt az endothel sejt elleni antitestek, az anti-cardiolipin IgG szintje. Szoros korrelációt észleltünk az alacsony D-vitamin szint és a bal kamrai funkciózavar között. MCTD-s betegekben a D vitamin hiányállapot fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent. Az MCTD-s betegekben a D vitamin szint követése mellett tartós D-vitamin pótlást kell alkalmazni.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent40hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/233981
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectD-vitaminhu_HU
dc.subjectkevert kötőszöveti betegséghu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Belgyógyászathu_HU
dc.titleD-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségbenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)