Egyéb kérdés? - Az egyéb helyzet hazai megítélése a foglalkoztatási viszonyokban

Dátum
Szerzők
Takács, Dóra
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Kutatásom témája az egyéb helyzet, mint védett tulajdonság értelmezése a hazai foglalkoztatási viszonyokban. Témaválasztásomat az indokolta, hogy ugyan az egyenlő bánásmód követelményét már részletesen feldolgozta a szakirodalom, specifikusan az egyéb helyzet vizsgálatát csak csekély számú forrás tette fő témájáva. Ennek ellenére az elv betartatásáért felelős fórum, az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt a kérelmezők az ügyek nagy számában hivatkoznak az egyéb helyzetre. Álláspontom szerint az egyéb helyzet kategóriája egyfajta „huszonkettes csapdája” az antidiszkriminációs jogban. A jogalkotó megalkotta, majd beépítette a szabályozási struktúrába, de egy egzakt, az egész fogalomkört lefedő definíció mindmáig nem született. Így merült fel a dolgozat címében feltett „Egyéb kérdés?”, mint a kutatás fő hipotézise. A válasz megtalálása érdekében egy problémaközpontú szemléletet követve, az elméleti alapkövek letételét követően, elsősorban a kialakult joggyakorlat beható vizsgálatára fókuszálva igyekeztem következtetéseket levonni, és esetleges de lege ferenda javaslatokkal szolgálni. Legfőképpen azt próbáltam megfejteni, hogy hogyan lehet egy, a természetéből adódóan nyitott fogalmat szabályozási keretek közé szorítani? Egyáltalán szükséges-e, azaz fennáll-e a definíciós kényszer? És ha igen, az milyen következményekkel jár? Véleményem szerint nemleges a válasz, ugyanis ha a fogalomkört jogszabályi szinten töltené meg tartalommal a jogalkotó, azzal pont az egyéb helyzet célja, rendeltetése veszne el, hiszen a kógens törvényi szabályozás kizárná a nóvumok, törvényben nem nevesített jellemzők védett tulajdonságként történő elfogadását, márpedig az egyéb-kategóriát éppen erre a célra találta ki a jogalkotó. Így, ahogy arra már korábban precedenst is szolgáltatott a hazai jogalkotás, egyfajta megoldási alternatívaként a tövényi katalógus bővítése szolgálhatna, a példálózó jelleg megtartása mellett. Mindent összevetve az, a kissé szkeptikusnak nevezhető meglátásom, hogy minden szabályozási törekvés, és elméleti vizsgálódás, többek között jelen dolgozat okfejtései ellenére, rá kell jönnünk, hogy ahogyan azt megalkották, továbbra is nyitott kérdés marad az egyéb helyzet, vagyis a dolgozat címében feltett „Egyéb kérdés?” végére nem tehető pont. Ugyanakkor a jog szépségéhez hozzátartozik, hogy mindig maradnak határesetek, amelyek nem férnek be a szabályozási keretek közé. Éppen ezért van szükségünk egy egyéb helyzetre.
Leírás
Kulcsszavak
egyenlő bánásmód, egyéb helyzet, munkajog
Forrás