In the scope of our research, we examined the motivation of foreign students studying in Hungary. The objective of the applied questionnaire survey was to explore the possibilities both on the supply and demand side based on which young people who wish to study outside their home country identify Hungary as a potential destination country. In the first phase of the research, the statistical study of inward student mobility was performed. The image of Hungarian higher education is interesting also because, although the countries sending the most students are still in the neighboring countries (Slovakia, Romania, Serbia and Ukraine), there is a dynamic growth in terms of the number of students from Norway and Asian (China, Iran) and African (Nigeria) (Statistical database of the Office of Education). In the second phase of the research, the questionnaire survey was conducted seeking the answer to the following: what factors played a role in the decision of foreign students to study abroad (when did they decide to study abroad, where did they obtain information, what were the factors that influenced their choice of country and institution, etc.). How satisfied are they with the chosen training, with the organization education and what are their plans following the completion of the training? What prior information was available about training and subsistence expenses, what were the sources of funding, how did the costs of subsistence develop and what were the returns on these expenses, what was the proportion of leisure time and studying, and what were the options of spending leisure time? - How satisfied are they with institutional services (technical equipment, classroom facilities, library service, and institutional programs)? In the present article, we cover the factors influencing foreign studies considering the limitations of the scope. Journal of Economic Literature (JEL) codes: I2, J1

Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti, mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy: – milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.), – mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei, – a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei, – mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal). Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1