Néhány széleskörben használt antidiabetikum hatása idősödő nőstény Wistar patkányok endothel funkciójára
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az öregedő társadalmakban nő az életkorral összefüggő betegségek előfordulása. Ismert, hogy az új fejlesztésű antidiabetikumok nemcsak a vércukorszint rendezéséhez járulnak hozzá, hanem pleiotrop hatásaik révén más területeken is egészséghaszonnal járhatnak. A 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) kezelésében a legszélesebb körben használt három hatóanyag a metformin / gátolja a mitokondriális glicerolfoszfát-dehidrogenázt/, a semaglutid /glukagon-like peptid 1 (GLP-1) receptor agonista/ és az empagliflozin /nátrium-glükóz kotranszporter 2 (SGLT2) gátló/. A munkacsoport egy korábbi vizsgálatában azt találta, hogy a T2DM kezelésében kisebb jelentőségű pioglitazon szignifikánsan fokozta az endothel funkcionális állapotát tükröző endothelfüggő arteriális relaxációt, míg az elsővonalbeli gyógyszerek közé tartozó metformin csak nem szignifikáns javulást ért el. Jelen vizsgálatunkban a metformin, semaglutid és empagliflozin ezen hatására voltunk kíváncsiak. Idősödő (18 hónapos), nőstény Wistar patkányok egy-egy csoportját egy másik munkacsoport 12 héten át kezelte (etikai engedélyek: 25/2023/DEMAB, 12/2022/DEMAB) napi 100 mg/kg metforminnal per os, heti 0.1 mg/kg semaglutiddal sc., napi 10 mg/kg empagliflozinnal per os, illetve naponta fiziológiás sóoldattal per os (kontroll). Ezután az állatokból izolált, 2-3 mm-es, 9 mN nyugalmi feszülés mellett felfüggesztett, disztális aorta thoracica érgyűrűk kontrakciós erejét mértük termosztált (36,5 °C), karbogénnel (95% O2 és 5% CO2) buborékoltatott Krebs-oldattal feltöltött szervkádakban. Az érgyűrűkhöz 120 perc inkubáció után (melyet a Krebs-oldattal való mosásokon kívül csak egy 2 perces, 10 nmol/l noradrenalinnal félidőben végzett edzés szakított meg) 20 nmol/l noradrenalint adtunk, majd a kontrakciós erő stabilizálódása után acetilkolin koncentráció-hatás görbét vettünk fel rajtuk. Az acetilkolin kiváltotta endothelfüggő arteriális relaxáció mértéke egyik koncentrációnál sem különbözött szignifikánsan a négy csoport között, az érgyűrűk viselkedésük alapján homogén populációt képeztek. A metformin, semaglutid és empagliflozin tehát jól dokumentált kedvező hatásaikat az endothelfunkció közvetlen befolyásolása nélkül fejtik ki.