Az Európai Közösségek

Dátum
2009-02-20T13:35:42Z
Szerzők
Baumgartner, Judit
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az Európai Közösségek társasági jogi normáinak megalkotásakor a fő cél egy egységes, belső határok nélküli piac kialakítása volt, amelyen belül biztosított a jogi személyek minden korlátozástól mentes mozgása. Az integráció megvalósításával könnyebbé vált a más tagországbeli társaságalapítás vagy részesedésszerzés, bizonyos működési költségek kiegyenlítődnek, a társaságok dinamikájában fontos kérdések összehangolt szabályokat kapnak. A Római Szerződésben rögzítették a négyes szabadság elvét, amelyek közül kiemelendő a letelepedés szabadsága. Az Európai Bíróság gyakorlata szerint négy szabadságot foglal magában: szabadságot abban a tekintetben, hogy mely tagállamban hozzák létre társaságukat, hogy gazdasági tevékenységüket egy adott tagállamban akár hazai, akár külföldi társaságon keresztül gyakorolhassák, hogy a gazdasági jelenlét leányvállalaton vagy fióktelep útján valósuljon e meg, illetve a társaságok és tulajdonosaik jogát a nemzeti elbánásra a befektetés helye szerinti tagországban. Az uniós társasági jog kialakításához a tagállamok társasági jogi modelljei szolgáltak alapul: hangsúlyozni kell azonban hogy nem a jogegységesítés a cél, hanem az egyes társasági jogok közelítése. Dolgozatomban bemutatásra kerülnek az angol, német és francia társasági jog legjellegzetesebb intézményei. Részletesen tárgyalom az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet és az európai gazdasági egyesülés szabályait, amely társasági formák megfelelnek a kis – és középvállalkozás igényeinek, illetve a nagyobb tőkebefektetést igénylő feladatok végrehajtásához is. Végezetül pedig szó esik a magyar jogharmonizációról is.
Leírás
Kulcsszavak
letelepedés szabadsága, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, angol társasági jog, német társasági jog, francia társasági jog, jogharmonizáció
Forrás