Gyomor- és kolorektális adenokarcinómákat vizsgálva kívántunk olyan új prognosztikai faktorokat találni, melyek segítik a betegek egyénre szabott kezelését és javítják a klinikai kimenetelt. Multicentrikus vizsgálataink során 164 gyomordaganatos beteg adatai alapján összesen hét különböző nyirokcsomó stádium meghatározási rendszert hasonlítottunk össze, illetve 201 kolorektális daganatos beteg preoperatív vérmintáiból a gyulladásos- és koagulációs faktorok alapján ítéltük meg legfőképp a túlélést. Gyomordaganatos betegek esetén a szignifikáns N-stádium besoroló rendszerek (7. és 8. UICC N-stádium, MLR, LODDS) teljesítményének összehasonlítása bebizonyította, hogy a LODDS rendszer volt a legjobb a prognózis előrejelzésében azoknál a betegeknél, akiknél, 16-nál kevesebb nyirokcsomó került eltávolításra, illetve az MLR rendszer akkor mutatta a legjobb eredményeket, ha 16, vagy több nyirokcsomó került kivételre a műtét során. Vastagbéldaganatos betegek vizsgálata alapján az emelkedett fibrinogén szint, APTI és GPS nagyobb tumorméretet jelzett, az emelkedett D-dimer szint rosszabb szövettani differenciáltságot mutatott, illetve a magasabb GPS-el rendelkező betegeknél gyakrabban volt látható perineurális invázió. A nagyobb preoperatív NLR érték szignifikánsan rosszabb DFS-t jelentett. Gyomordaganatos betegeknél javasoljuk a LODDS rendszer rutinszerű alkalmazását amennyiben kevesebb, mint 16 nyirokcsomó kerül eltávolításra, és az MLR rendszer alkalmazását kiterjesztett limfadenektómia esetén. Vastagbéldaganatos betegek esetében az NLR volt a legfontosabb független prognosztikai faktor a preoperatív biomarkerek közül DFS tekintetében. Az NLR hatékony eszköz lehet a vastagbéldaganatos betegek túlélésének előrejelzésére. Segíthet az azonos TNM stádiumú betegek között a magas kockázatú betegek felismerésében, és a jövőben az adjuváns kemoterápia kiválasztásában is.

The aim of this study was to find new prognostic factors to improve clinical outcomes with individualized treatment in gastric-and colorectal adenocarcinoma patients. In our multicenter studies, we compared seven different lymph node staging systems based on the data from 164 gastric cancer patients, and we evaluated the survival of 201 colorectal cancer patients based on the preoperative inflammatory and coagulation blood markers. In gastric cancer patients, the comparison of performances of significant lymph node staging systems (7th and 8th UICC, MLR, LODDS) proved that the LODDS system was the first in the prediction of prognosis in cases with less than 16 harvested lymph nodes. The MLR showed the best prognostic prediction when more than or equal to 16 lymph nodes were harvested. Investigating patients with colon cancer, the elevated fibrinogen levels, APTTs, and GPS indicated increased tumor size, elevated D-dimer levels were correlated with poorer histological differentiation, and perineural invasion was more common in patients with high GPS. A higher preoperative NLR value meant significantly worse DFS. In gastric cancer patients we suggest the application of LODDS system routinely when less than 16 lymph nodes were harvested and the usage of MLR classification in cases with extended lymphadenectomy. NLR was proved to be the most important, independent prognostic factor for DFS from the preoperative biomarkers in colon cancer patients. NLR could be a powerful tool to predict the survival of colon cancer patients. It might help to recognize the high-risk patients between patients with the same TNM stage and could help with the decision on adjuvant chemotherapy in the future.