Az andragógia és lehetőségei az Európai Unió országainak oktatási rendszerében

dc.contributor.advisorSzűcs Lászlóné Siska, Katalin
dc.contributor.authorNagy, Zoltán Dénes
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2008-04-11T14:33:41Z
dc.date.available2008-04-11T14:33:41Z
dc.date.created2008
dc.date.issued2008-04-11T14:33:41Z
dc.description.abstractA dolgozatomat az andragógia jelenőségének bemutatásával kezdem kitérve a nemzetközi szintéren való megjelenésére illetve az uniós és a magyarországi , gazdasági és társadalmi problémák megoldásában betöltött szerepére. Ezután a második fejezetben a felnőttoktatás fogalmának meghatározásával folytatom. Meg kell különböztetni egymástól (bár az andragógia fogalmába mind kettő beletartozik) a felnőttoktatás és a felnőttképzés fogalmát! A felnőttoktatás az andragógia szellemi hátterét takarja a felnőttképzés pedig annak gyakorlatba való átültetését. Mivel úgy gondoltam , hogy ahhoz hogy megértsük hol és miért ott tart az andragógia ma ahol , szükséges a történelmi hátterét is megvizsgálnunk. Ezután néhány jelentősebb andragógiával foglalkozó tudós munkásságát írom le röviden mind magyar mind külföldi vonatkozásban. Azért , hogy az európai tendenciák is megjelenjenek ebben a fejezetben a jelentősebb egész Európára kiható irányzatok pontos definícióit idézem a téma elismert szakembereitől. Annak elérése érdekében , hogy érthető legyen a későbbiekben milyen gyakorlati megvalósulási formái is lehetnek az andragógiának, bemutatom a mai szerkezeti felépítését és hogy el tudjuk helyezni a felnőttekkel való foglalkozást a tudomány világában annak belső szerkezetét is szemléltetem. Ennek a fejezetnek az utolsó témaköre a cél és feladatrendszer meghatározása, amely az andragógia szocializációs és személyes szükségleteket kielégítő funkcióinak a demonstrálása. Ennek a fejezetnek a rendszerezés a szerepe. Lássuk, hogy honnan indultunk, kiknek és milyen irányzatoknak a hatásaira , hova fejtődött , hogyan épül fel az andragógia! A negyedik fejezet a szakdolgozat témájának aktualizálása. Az Európai Unió is felismeri a felnőttoktatás jelentőségét, a társadalmi – gazdasági folyamatokban betöltött szerepét. Rövid áttekintését teszem a szerződéseknek, az ezt érintő tervek, stratégiák, programok sorba vételével. A célok kitűzése után jöhetnek az eléréséhez szükséges elvárások: meg kell határozni az alapvető készségeket, az ezekhez szükséges fejlesztési eszközöket, és ami a legfontosabb a megvalósításhoz elengedhetetlen anyagi forrásokat , lehetőleg azoknak leghatékonyabb , új lehetőségeit. Az ötödik fejezetben miután az előző részben megtörtént a politikai, szakmai, gazdasági feltételeknek, a szellemi, strukturális és financiális kérdéseknek a meghatározása következhet az andragógia gyakorlatba való átültetése. Először is fel kell kelteni az emberekben a továbbtanulási vágyat, amelyet a közvetlenül elérhető képzéseknek a nyújtásával és az elvégzett szakismeretet biztosító képzésről adott bizonyító dokumentum adásával lehet elérni. Ezzel el is érkeztünk az egyik legkardinálisabb kérdéshez a szakképzéshez. A felnőttképzés-oktatás másik fontos funkciója a hasznosítható szakmák adásán kívül a kirekesztés elleni harc. A társadalom „aktív” vérkeringéséből kiesett, vagy éppen még be sem kapcsolódott tagjainak a felzárkóztatása. Erre jó eszközök a második esélyt nyújtó iskolák illetve az európai önkéntes szolgálatok. „ A jó pap holtáig tanul” magyar mondás európai szinonimája „az egész életen át tartó tanulás” fontossága , amelynek egyik módja lehet az iskola rendszeren kívüli önfejlesztés. Annak elérése viszont , hogy az emberekben nagy általánosságban kialakuljon a tudás utáni vágy az iskolás koron túl is nagy a felelősége az Európai Unió kormányainak is , mivel el kell érniük a felnőttek motiválását. A hatodik fejezetben ismét az életen át tartó tanulás fontosságával kezdek , hiszen ez a legátfogóbb és legösszefoglalóbb fogalmi kör amely az Európai Unió oktatási terveit jellemzi. Az Európai Unió lifelong learning Munkaprogramjában meghatározott stratégiai céljai közül a felnőttoktatók oktatásának és képzésének fontosságára térek ki bővebben. Említést teszek és röviden bemutatom a Comenius 2.1. projektjét és a Socrates programot. A hetedik befejező részt a magyarországi felnőttképzés mai helyzetének bemutatására szenteltem. A szakdolgozatban a külön fejezet igénye ebben a vonatkozásban vitathatatlan. Mintha még most sem tudatosult volna az emberek egy csoportjában – külföldinél és magyaroknál egyaránt -, hogy mi Magyarok mindig is Európa részét képeztük, ráadásul nem is elhanyagolható történelmi és kulturális múlttal. 2004. május 1-jén pedig az Európai Unió teljes jogú tagjává váltunk! A fejezet bevezetésében kitérek a mai oktatási rendszer általános helyzetére és a pozitív törekvések ellenére – a nappali ill. iskolás korban történő oktatáshoz viszonyítva – méltánytalanul hátrányos helyzetben lévő felnőttoktatásra. A fejezet több pontján idézek az „Úton az élethosszig tartó tanulás felé Magyarországon „ OECD című jelentésből. Kitérek az európai méretű hatásokra , befolyásoló tényezőkre, a felnőttoktatással kapcsolatos törvényi szabályozásra illetve a felnőttoktatás néhány fontos jellemzőjére. A folytatásban a felnőttoktatás és a közművelődés kapcsolatára térek ki. Foglalkozom a felnőttoktatás megvalósulásával a közoktatásban és a szakképzés rendszerében. Nagyon fontos a Regionális Képző Központok kiépülése Magyarországon , mivel azoknak a hatékony működése megoldást jelenthet a munkanélküliségből adódó társadalmi konfliktusok megoldásában . Nagyon sok felnőttképzés, a képzési vállalkozások keretében valósult meg . Ezeknek a szereplőit sorolom fel illetve a különböző képzéseket nyilvántartásba vevő , adat gyűjtő , adat feldolgozó szervezeteket veszem sorra. (Csak felsorolás szerűen.) Az Európai Uniós országot támogatásai közül a CNAM –et emelem ki és az EK által kidolgozott PHARE programot.en
dc.description.correctorN.I.
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent75en
dc.format.extent436187 bytes
dc.format.extent59464 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/3746
dc.language.isohuen
dc.subjectFelnőttképzésen
dc.subjectAndragógiaen
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományen
dc.titleAz andragógia és lehetőségei az Európai Unió országainak oktatási rendszerébenen
Fájlok