Kiskorú, mint passzív alany a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében

Abstract

Sajnálatos tény, hogy hazánkban egyre több a nők és gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. A közvélemény nem, vagy csak nagyon keveset tud azokról a körülményekről, amelyek hozzájárulnak az áldozattá váláshoz. Megdöbbenve tapasztalhatja az érdeklődő, hogy e témakörben más területekhez viszonyítva igen kevés tudományos, és szakmai publikáció születik, és amelyek napvilágot látnak, azok is többnyire azonos szerzők tollából. Véleményem szerint az egyik legkomolyabb téma, amely a médiumok „szenzációéhes” híradásaiból is kitűnik, az erőszakos nemi deliktumok témája. Különösen akkor téma ez, ha fiatalkorú sérelmére követik el. E bűncselekményi kör a legsúlyosabb bűncselekmények körébe tartozik, melyet tükröz mind a Btk. - n belüli rendszertani helye, a büntetési tételei, valamint a jogászi társadalom megítélése is, ugyanis meglepően sok ügyvéd vallja azt, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett erőszakos nemi bűncselekményekben nem kívánnak ellátni védői feladatot erkölcsi okokból. Gyakorlati szempontból pedig megfigyelhető, hogy e bűncselekmények nyomozását, vizsgálatát mind a nyomozó hatóság részéről, mind az ügyészek és bírák részéről többnyire a legfelkészültebb szakemberek végzik. Szakdolgozatomban elsősorban arra keresek választ, hogy a törvényi szabályozásban, az eljárás alatt van-e valamilyen segítségük a fiatal sértetteknek, hogy ne szenvedjenek