It has recently been announced that Greece may withdraw from the Euro-Zone permanent rescue fund's aid program because it has successfully met the conditions imposed on it. Creditors and credit qualifiers also agreed that the Greek economy was on a good growth path. That is why there is a chance that by 2030 the current sovereign gross debt of 182.7 per cent of GDP will fall to 123.3 per cent. The author finds this statement unfoundedly optimistic. He argues that the Greek debt ratio – despite the current optimum economic fundamentals – does not seem to be sustainable. He sees greater probability that in the near future it will again be necessary to release some of the Greek debt. Debt reduction will also mean a new orderly state bankruptcy. The study seeks to highlight how vulnerable and risked the sustainability of current Greek debt financing. Using a macroeconomic model, it shows and justifies how the Greek sovereign debt changes in the case of a crisis that is only half the extent of the previous subprime crisis. If this happens, by 2023, the state debt will rise to more than double the national product, and by 2030 only to the present, otherwise critical, level. It follows that the high risk of financing Greek state debt remains unchanged.

A közelmúltban jelentették be, hogy Görögország kiléphet az euró-övezeti állandó mentőalap segélyprogramjából, mivel sikeresen teljesítette az abban számára előírt feltételeket. A hitelezők és a hitelminősítők is egyetértettek abban, hogy a görög gazdaság jó növekedési pályára került. Ebből következően megvan annak esélye, hogy a GDP-hez mért jelenlegi 182,7 százalékos szuverén bruttó államadóssága 2030-ra 123,3 százalékra csökken. A szerző ezt a megállapítást megalapozatlanul optimistának tartja. Álláspontja szerint a görög adósságráta – a jelenlegi optimális gazdasági fundamentumok ellenére is – továbbra sem tűnik fenntarthatónak. Ő annak látja nagyobb valószínűségét, hogy már a közeljövőben újra szükség lesz a görög adósság egy részének elengedésére. Az adósság mérséklése egyben egy újabb rendezett államcsőd bekövetkezését fogja jelenteni. A tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy mennyire sérülékeny és kockázatokkal terhelt a mostani görög államadósság finanszírozásának fenntarthatósága. Egy makroökonómiai modell segítségével bemutatja és igazolja azt, hogy egy, a korábbi subprime válság mértékét csak fele részben elérő következő krízis esetén hogyan változik a görög szuverén államadósság. Ha ez bekövetkezik, akkor 2023-ra az államadósság a nemzeti terméknek több, mint duplájára emelkedik és 2030-ra is csak körülbelül a jelenlegi, egyébként is kritikus mértékre csökken. Ebből az következik, hogy változatlanul fennmarad a görög államadósság finanszírozásának nagy kockázata.