A tanulásban, a tanításban és a tanárképzésben is egyre nagyobb szerepet kap a reflektív, kritikai gondolkodás fejlődése, fejlesztése. Mindazonáltal, hogy Nyugat-Európában már majd fél évtizede foglalkoznak a témával, hazánkban az ezredforduló után sokszorozódtak meg az ezzel kapcsolatos könyvek, tanulmányok. Ezen írások amellett, hogy a reflexiók fontosságát hangsúlyozzák, kitérnek arra, hogy ez a terület még gyerekcipőben jár, különösen a tanárjelöltek esetében. Saját empirikus munkám során egy összefüggő tanítási gyakorlaton résztvevő mentorált tanítási óráit vizsgáltam a reflexiók mennyisége és minősége szempontjából. Megállapítottam, hogy a mentortanárral közösen végzett munkájuk során mind a kritikai gondolkodás, reflektálás területén, mind az ezzel összefüggésbe hozható szakmai munkában látható fejlődés, de korántsem olyan mértékben, mint az várható lett volna.