Kardiovaszkuláris rizikóbecslés vizeletfehérje mérés alapján
dc.contributor.advisor | Szánthó, Eszter | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet | hu_HU |
dc.contributor.author | Sari, Katalin | |
dc.contributor.department | DE--Gyógyszerésztudományi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Halmos, Gábor | |
dc.contributor.opponent | Ujhelyi, László | |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék | hu_HU |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Nephrológiai Tanszék | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2016-05-13T09:14:19Z | |
dc.date.available | 2016-05-13T09:14:19Z | |
dc.date.created | 2014-02-28 | |
dc.description.abstract | Hazánkban a kardiovaszkuláris betegségek okozta morbiditás és mortalitás felülmúlja az európai átlagot. Vizsgálataim alapját az a megfigyelés adja, hogy a krónikus vesebetegségben vagy veseelégtelenségben szenvedők között nagyobb gyakorisággal fordul elő stroke és miokardiális infarktus. Tehát az a feltételezésünk, hogy a krónikus vesebetegség növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Célkitűzésünk az volt, hogy összevessük az albuminuria és proteinuria alapú vese score és nem-vesefunkciós paraméterek (klinikai score) értékeit a kardiovaszkuláris kockázat szempontjából. A klinikai score felállításához a Q2RISK nevű pontozási rendszert használtuk. A proteinuria vizsgálata a reggeli első vizelet protein/kreatinin ill. albumin/kreatinin meghatározással történt. Az eredmény az lett, hogy az ACR és TPCR hányadosok jól korreláltak a számított klinikai kockázattal (R=0.4455 és R=0,4879), eszerint az ACR és TPCR szint alapján jól becsülhető a kardiovaszkuláris betegség kockázata. A legfőbb következtetés pedig az, hogy ACR> 3 és TPCR> 15 felett a proteinuria és az emelkedett kardiovaszkuláris rizikó között valóban van összefüggés, tehát a populáció kardiovaszkuláris kockázatának becslésére már egy egyszerű vizeletvizsgálat is elegendő lehet. Amennyiben emelkedett fehérjeürítésre derül fény, a betegnek feltétlenül javasolni kell a további, részletes kardiovaszkuláris kivizsgálást. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | gyógyszerész | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 35 oldal | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/227308 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | kardiovaszkuláris betegség | hu_HU |
dc.subject | ACR | hu_HU |
dc.subject | krónikus veseelégtelenség | hu_HU |
dc.subject | TPCR | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Biológiai tudományok::Humánbiológia | hu_HU |
dc.title | Kardiovaszkuláris rizikóbecslés vizeletfehérje mérés alapján | hu_HU |