Az alkotmányjogi panasz eljárás sajátosságai

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFazekas, Flóra
dc.contributor.authorBodnár, Márton
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2023-04-17T11:21:56Z
dc.date.available2023-04-17T11:21:56Z
dc.date.created2023-04-17
dc.description.abstractA dolgozatom az alapjogvédelem egyik legfontosabb jogintézményét, az alkotmányjogi panaszt mutatja be. Az Magyar Alkotmánybíróság igazi alkotmányjogi panasz hatáskörének kialakításához szükség volt az alkotmányjogi panasz már meglévő intézményének átalakítására és kibővítésére, így az Alaptörvény 2012-es hatálybalépésével beemelte a „valódi” és a „közvetlen” alkotmányjogi panasz intézményét. A témaválasztást az is indokolja, hogy viszonylag egy fiatal jogintézményről beszélünk, mely széles körben kutatott, azonban az elmúlt évtizedben nagy változásokon esett át. Munkám során röviden a múltbéli eseményeket és az új hazai szabályozást ismertetem, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának (továbbiakban: EJEB) ráhatását, valamint az alkotmányjogi panasz egyes fajtáival és azok főbb anyagi- és eljárásjogi szabályaival is foglalkozom. Mielőtt azonban dolgozatom tárgyára térnék, röviden kitérnék az előzményekre, különös tekintettel a Magyar Alkotmánybíróság kezdeti kialakulására a rendszerváltás időszakában. Alkotmánybíróságok léteznek és működnek kisebb-nagyobb eltérésekkel – pl. rendes bírósági szervezeten belül, mint az Egyesült Államokban vagy a rendes bírósági szervezeten kívül, mint hazánkban – minden mai modern demokratikus jogállamban, köztük Magyarországon is, melynek felállításáról már az 1989. évi I. törvény is szólt. 1989 előtt nem létezett Magyarországon alkotmánybíráskodás, ezért az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi I. törvény beemelte az Alkotmánybíróság intézményét a korábbi 1949. évi XX.-as törvénybe, a Magyar Népköztársaság Alkotmányába. Egyébként az 1949. évi XX.-as törvényt módosította az 1989. évi XXXI. törvény (korábbi ideiglenes Alkotmány), így Magyarország innentől hivatalosan is (III.) Magyar Köztársaság néven létezik. Az Alkotmánybíróság megteremtése céljából az Országgyűlés elfogadta az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt (továbbiakban: régi Abtv.) „az Alkotmány 32/A. §-a (6) bekezdésének végrehajtására”. Az Alkotmánybíróság első elnöke Sólyom László – később köztársasági elnök – volt. A panaszeljárás a régi Abtv. hatálybalépésével született meg Magyarországon, de ilyenkor még nagyon korlátozottan volt igénybe vehető jogszabály alkotmányosságának felülvizsgálatára. Az Alkotmánybíróság ma hatályos szabályozása az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (továbbiakban: Abtv.) szerint és az Alaptörvénnyel összhangban történik; 2012-es hatályba lépésük óta beszélhetünk igazi alkotmányjogi panaszról. 2008-2015 között az Alkotmánybíróság elnöke Paczolay Péter volt, akinek álláspontja szerint a régi alkotmányjogi panasznak gyakorlatilag csak egyfajta (absztrakt) normakontroll jellege volt, mivel csak a jogszabályok alkotmány-ellenességére lehetett hivatkozni. Az alkotmányjogi panasz keretein belül az eljárással előidézett alapjogsérelemmel nem foglalkoztak.
dc.description.courseIgazságügyi igazgatási
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent44
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/349758
dc.language.isohu
dc.subjectalkotmányjogi panasz
dc.subjectalkotmányjog
dc.subjectalapjogvédelem
dc.subjectalapjogvédelmi eszköz
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány
dc.titleAz alkotmányjogi panasz eljárás sajátosságai
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)