Dolgozatomban a problémás internethasználat, a szociális szorongás és az internethasználat mögötti motivációk összefüggések vizsgálatára törekedtem. Abból az alapfeltevésből indultam ki, hogy az észlelt szülői nevelési stílus hatással van a problémás internethasználat mértékére, valamint a szociális szorongás szintén összefüggésbe hozható a problémás internethasználattal, és az internetezés hátterében álló motivációk is kapcsolatot mutatnak a szociális szorongás mértékével. Vizsgálatom eredményei alapján az alábbi két hipotézisemet sikerült statisztikai eredményekkel alátámasztani: H2: A tekintélyelvű szülői nevelési stílust észlelők között nagyobb arányban jelennek meg a problémás internethasználati szokások, mint az irányító nevelési stílust észlelők között. Hasonló eredményre jutott a korábbi szakirodalomban ismertetett Moazedian és munkatársai (2014) által végzett kutatás is a tekintélyelvű szülői stílus és a problémás internethasználat kapcsán. H5: A szociális szorongás magasabb mértékét mutató kitöltők magasabb pontszámot értek el a CYBER RELATIONSHIP MOTIVES társaság és kapcsolatkeresés faktorok esetében. A szociális szorongás magasabb szintje maga után vonja, hogy az egyének társas képességei gyengébbek, melyhez még társul a szorongás által okozott debilizáló hatás, és a múltbéli negatív élmények. Éppen ezért az online térben történő kapcsolatteremtés számukra könnyebb, mivel a csökkent szorongás-szint miatt több sikerélményben lehet részük, kevesebb kockázat mellett, így szívesebben használják ezt a platformot kapcsolatteremtésre.