Az űrutazás során a súlytalanság miatt számos élettani paraméter változhat az emberi testben. A magyar űrkutatási programba bekapcsolódott a Debreceni Egyetem is. Az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének falain belül olyan kutatásokat végeznek a súlytalansággal kapcsolatosan, melyek akár izomregenerációt érintő terápiás kezelések kifejlesztésére is alkalmasak lehetnek. A szakdolgozatom a vázizomsejtek vizsgálatát járja körül különböző gravitációs állapotokban. A Debreceni Egyetemen található RPM 2.0 (Random Positioning Machine, clinostat) műszer segítségével az űrben található gravitációs állapotot kívántuk modellezni laboratóriumi körülmények között. Így a bolygónkon kívüli gravitációs környezetekhez hasonló mikro- és parciális gravitációs viszonyok is biztosíthatók a kísérletek alatt. Tekintettel az állatkísérleteket érintő engedélyekre és azok magas költségeire, szakdolgozatom célja egy olyan pontos és precíz sejttenyésztési protokoll létrehozása, ami hozzájárulhat a különböző gravitációs állapotokban történő fiziológiás tényezők meghatározásához. Munkánk során először az RPM 2.0 gép legfontosabb beállításait végeztük el, hogy alkalmas legyen a sejttenyésztésre. A kutatásunk során felállított sejttenyésztési metodikánk fontos modellrendszert jelenthet az űrkutatás során fellépő gravitációs körülmények szimulációjára. Az elvégzett kísérletek során C2C12 egér eredetű, myoblaszt sejtek mikrogravitációnak való kitettséget követő biokémiai és fiziológiai változásait vizsgáltuk. A bemutatott eredmények egyrészt a sejtmorfológiáról, proliferációról és differenciálódásról adtak olyan ismereteket mikrogravitációs környezetben, melyek funkcionális mérések alapját is képezhetik. Ezen felül a megváltozott gravitációs környezet hatására kialakuló módosult kalciumháztartásról szolgáltattak új adatokat.