Mivel a generációk közötti különbségek megélése, megértése és kezelése szerves részét képezi a mindennapjainknak, így a dolgozat azt vizsgálja, hogy a munkaerőpiacon jelen lévő – Baby Boomer, X, Y és Z – generációk milyen tulajdonságokkal rendelkeznek, munkavállalókként milyen elvárásaik vannak a munkáltatóikkal és a munkahelyeikkel szemben, valamint, hogy ezeknek az elvárásoknak milyen HR-es és milyen munkajogi eszközökkel lehet megfelelni munkáltatói oldalról. A generációk közötti eltérések különösen fontosak lesznek a munka világában, hiszen az amúgy is eltérő céllal és elvárással rendelkező munkáltatók és munkavállalók között meglévő feszültségeket tovább árnyalhatják a generációs eltérésekből adódó szemléletbeli különbségek is. Ezek a feszültségek pedig nem csak a munkavállalók szempontjából jelentenek nehézséget, hanem a munkáltatók és a munkajog oldaláról is, hiszen meg kell találni azt az egyensúlyi állapotot, amelyben a legújabb generációk munkához való hozzáállása és a munkáltatókkal szemben támasztott követelményei találkoznak a munkáltatói érdekekkel és az állam gazdasági és munkajogi érdekeivel is. Nem szabad beleesni abba a hibába, hogy a régebbi generációk konokul ragaszkodnak a megszokott és berögzült intézményekhez, szokásokhoz, ugyanakkor azt sem szabad engedni, hogy a legújabb generációk ész nélkül diktáljanak, mivel véleményem szerint a régebbi generációk tapasztalata és az általuk kialakított rendszer stabilitása is szükséges ahhoz, hogy az új nézetek és intézkedések valóban előrébb vigyék a társadalmat. A generációk általános jellemzésén, a generációs különbségek mögötti indokok feltárásán, az adott generációkra ható motivációs tényezők bemutatásán, illetve a részmunkaidő, a munkaidőkeret és a távmunka lehetséges munkajogi megoldáskénti bemutatásán túl a dolgozat elemzi az Európai Parlament és a Tanács 2019/1158-as irányelvét, valamint körbejárja a négynapos munkahét kérdéskörét is a munka és magánélet közötti egyensúly tükrében. Teszi mindezt azért, hogy egyrészt alternatívát mutasson az újabb generációs munkavállalók munkaerőpiacra történő könnyebb asszimilálódásához, másrészt pedig, hogy feltárja a jelen kor munkajogi változásait és bemutassa, hogy azoknak Magyarországon mennyire és milyen formában van, illetve lenne létjogosultsága.