Szakdolgozatomban szeretnék egy átfogó képet adni az Európai Unióban és Magyarországon zajló érdekérvényesítésről. Elsősorban azt vizsgálom, hogy mi a különbség a hazánkban a közgondolkodásban jelen lévő, sokszor negatív töltetű lobbizás és az Európai Unióban bevett és elfogadott lobbizás között.Az első fejezetben a lobbizás fogalmának, szereplőinek, és közgazdasági gyökereinek bemutatása után fontosnak tartottam a korrupcióval való összehasonlítását.Az érdekérvényesítés gyakorlati megvalósulását és jellemzőit nagyban meghatározza az érvényben lévő szabályozás. Az Európai Unió önszabályozáson alapuló megoldásait, és szabályozási rendszerének történetét mutatom be a második fejezet első felében. Az Uniós szabályozással párhuzamba állítva a hazai szabályozást a 2006-os lobbitörvényen keresztül ismertetem.Dolgozatom utolsó harmadában az Európai Uniós és a magyarországi döntéshozatalban megvalósuló lobbizás gyakorlatára, jellemzőire helyezem a hangsúlyt azzal a céllal, hogy ezáltal átláthatóvá válik, hogy az eltérő történelmi fejlődés és szabályozó környezet mennyire más kultúrával bíró lobbitevékenységet alakíthat ki és ez a különbség hogyan érvényesül a gyakorlatban.