A doktori disszertáció a patriarchátus, a kolonializmus és a migráció mint egymást metsző, az arab nőket elnyomó hatalmi struktúrák működését vizsgálja a jordán-brit szerző, Fadia Faqir négy regényében: Nisanit (1987), Pillars of Salt (1996), My Name is Salma (2007) és Willow Trees Don’t Weep (2014). A disszertáció feltárja, ahogy a sokszoros elnyomásra válaszul a női főszereplők magukévá teszik az ágencia és az ellenállás különféle módjait, valamint azt, ahogy tapasztalataik újradefiniálják személyiségük és szubjektumuk újonnan megjelenő aspektusait mind a gyarmati, mind a gyarmatosítást követő kontextusban. Többek között a posztkoloniális feminizmus, a posztkoloniális elmélet és a kozmopolitanizmus elméleteinek a dolgozatíró által kialakított, egyedi keresztmetszetére alapozva a dolgozat amellett érvel, hogy Faqir az arab nőiség jellegzetes és kritikai szempontból jelentős megformálását nyújtja regényeiben. Azáltal, hogy a patriarchátust, a kolonializmust és a migrációt egymással összefüggő és egyúttal kontextusfüggő elnyomásrendszerekként mutatja be mind a négy regényében, Faqir túllép az arab nők leegyszerűsítő reprezentációján. Kritikával illeti mind a hagyományos, őshonos struktúrákat, mind a nyugati diszkurzusokat, mégpedig nemcsak azáltal, hogy összehasonlítja ezeket az eltérő formákat öltő és szintű alávetettségeket, hanem azáltal is, hogy bemutatja: az igazán hatékony hatalmi pozíció megteremtése magával hozza az identitásnak a patriarchális és koloniális kétosztatúságokon túlmutató radikális újragondolását. A disszertáció bemutatja, hogy a kolonializmus és a migráció kontextusában Faqir fiktív nőalakjainak az életeseményeiben miképp találkozik – egymást részben átfedő, belső és külső elnyomásformákként – a helyi arab patriarchátus és a nyugati modernitás. Az elemzés rávilágít, hogy Faqir hangsúlyozza az arab nők életének heterogenitását, mégpedig nemcsak más gendercsoportokhoz való viszonyukban, hanem az arab női közösségen belül is, ekképp meghaladja az arab nők tapasztalatainak és identitásának homogenizálását. A disszertáció szerkezetileg négy fő fejezetre tagolódik: a Nisanitról szólóban a palesztin-izraeli konfliktust vizsgálja, a Pillars of Salt-fejezetben a patriarchátus és a kolonializmus összejátszását tárja fel, a My Name is Salma elemzésében a kettős marginalizáltságot és a liminalitást elemzi, és végül a Willow Trees Don’t Weep című regény értelmezésében a sztereotípiákhoz kapcsolódó előítéleteket és a kozmopolita szubjektivitás kifejlődését mutatja ki.

This dissertation has examined the interconnected systems of patriarchy, colonialism, and migration as intersecting power structures of oppression against Arab women as delineated in Jordanian–British author Fadia Faqir’s four novels: Nisanit (1987), Pillars of Salt (1996), My Name is Salma (2007), and Willow Trees Don’t Weep (2014). The dissertation has also explored the modes of agency and resistance these women adopt in response to multiple oppressions, as well as how their experiences redefine their evolving forms of personhood and subjectivity in both colonial and postcolonial settings. Drawing upon a unique combination of theoretical materials including postcolonial feminism, postcolonial theory, and cosmopolitanism, this dissertation has argued that Faqir offers a distinctive and critically significant representation of Arab womanhood. By portraying patriarchy, colonialism, and migration as interconnected, context-dependent systems of oppression across her four novels, Faqir moves beyond simplistic depictions of Arab women. She critiques both indigenous traditional structures and Western discourses, not only by comparing diverse forms and degrees of subjugation but also by showing that genuine empowerment entails a radical reimagining of identity beyond patriarchal and colonial binaries. The dissertation has demonstrated how, regarding colonization and migration, the Arab local patriarchy and Western modernity encounter in the life experiences of Faqir’s Arab fictional women in the form of overlapping internal and external forms of oppressions. The analysis has revealed that Faqir emphasizes the heterogeneity of Arab women’s lives, not only in relation to other gender groups but also within the Arab female community itself, thus transcending the homogenization of Arab women’s experiences and identities. The dissertation has followed a structured approach across four main chapters: examining the Palestinian–Israeli conflict in Nisanit, investigating the collusion between patriarchy and colonialism in Pillars of Salt, exploring double marginalization and liminality in My Name is Salma, and finally analyzing stereotypical prejudices and cosmopolitan subjectivity development in Willow Trees Don’t Weep.