A víz különösen a fejlődő világban, de Európában is a jövő fejlődésének záloga. A népességnövekedés miatt csökkenő fajlagos készletek, a növekvő vízhasználatok, a városiasodás egyre több konfliktushoz vezet. Az újabb nagy árvizek, a katasztrofális vízszennyezések, a gyakori talajvízszint a vízminőségi gondok súlyosbodása, a vízi ökoszisztémák elszegényedése, a szennyvízelhelyezés hiányosságai, az óriási költségigények mind hozzájárultak ehhez a felismeréshez. Ez volt az oka, hogy az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépések történtek a szennyvíz és az ipari hulladék kezelésében. A különböző új eljárásoknak köszönhetően a szennyezőanyag mennyisége csökkent. Viszont a mezőgazdaságban nem történt nagy változás. Európa folyóinak nitrát szintje még mindig magas. Nem csak a víz minősége, de az emberek rendelkezésére álló mennyisége is fontos, egyre gyakoribb probléma a víz hiánya. A bemutatott Víz Keretirányelv bizakodni ad okot a megannyi alaposan kidolgozott részletével. Az irányelv által meghatározott feladatok végrehajtásáért minden tagország maga viseli a felelősséget. Az adott vízgyűjtő terület jelenlegi állapotát minél hamarabb fel kell mérnie az adott illetékeseknek. A kitűzött célra vonatkozóan pedig hosszú távú terv elkészítése szükségeltetik. Ezen feladatok elvégzésére nem hagyják magára a tagállamokat (Twinning program). A szakmai segítségen kívül az EU is fontosnak tartja a társadalom aktív bevonását. Hiszen számtalan esetben szükség lehet az adott térségben élő emberek tapasztalatira, helyismereteire. Ennél fogva sokat jelent az első magyarországi Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv elkészülte. Amely természetesen a társadalom számára megtekinthető és megvitatható.