A vonuló és telepesen költő madarak visszatéréskor különböző módon dönthetnek a következő költési helyről. A költőtelep megválasztása és a telepen belüli hely elfoglalásét befolyásolhatja a fajtársaktól szerzett információ, az úgynevezett élőhely-utánzás. Értekezésemben a Felső-Tisza mentén költő partifecskék (Riparia riparia) diszperziós mintázatait vizsgáltam, a költőtelepen belül és a telepek között, négy év (2000-2003) leforgása alatt. Adult madarak esetében a gyűrűzés és megkerülés helye közti távolságok átlaga 5.69 km volt. Összesen 36.7%-uk tért vissza költeni előző fészkelési helyére és 42.1%-uk a 10 km-es körzetében költött a diszperziót követően. A nemek nem tértek el jelentősen a diszperziós távolság tekintetében, bár a tojók kissé távolabb kerültek vissza mint a hímek. A hímek diszperziós távolságának átlaga 5.31 km, a tojók átlaga 6.13 km volt. Fiatalként vagy fiókaként gyűrűzött madaraknál az átlagos diszperziós távolság 8.08 km volt. A fiatal madarak távolabb kerültek meg mint az adultok. A fiatalok 26.7%-a tért vissza arra a telepre ahol született, további 40.8%-uk nem távolodott 10 km-nél messzebb születési helyétől. A két nem diszperziós távolságai eltértek egymástól, a tojók diszperziós távolságai nagyobbak voltak mint a hímeké. A hímek átlag-távolsága 6.32 km, a tojók átlaga 10.50 km volt. A telepek nagyságának egyik kor- és ivar-csoport esetében sem találtuk kimutatható hatását a diszperziós távolságokra. A telepen belüli diszperzió vizsgálata során kiderült, hogy a 2000-ben megfigyelt legközelebbi szomszédhoz való távolság alapján prediktálni lehetett a következő év betelepedési távolságát. Azok a madarak tehát akik egymás szomszédságában fészkeltek, a következő évben is jóval közelebb telepedtek meg egymáshoz. A túlélés (F) különbözött a három régióban és évente változott; interakcióval régiók és nemek között. A visszafogási ráta (p) eltért a három régióban, interakcióval változott az évek során és eltért a frissen fogott és a már előzőleg megfogott adultok között, de a csoportok közti interakció nélkül változott az évek során. Az adult madarak átmenetei rátáinak vizsgálata azt mutatta, hogy a régiók közti átmenetek szignifikánsan eltérek az évek között. Az adult hímeknél a három testméret (szárny-, szegycsont és csüd hossza) együttesen nem különbözött a helyhű és a diszpergált egyedek között.

Migratory colonial birds when return to breed face different settling options. The decision on colony choice and the position occupied in the colony can be influenced by information gained from the conspecifics performance, known as habitat copying. We investigated settlement decisions of breeding adult and juvenile sand martins (Riparia riparia) along the River Tisza (Hungary) and movement patterns within several colonies along the river, during four years (2000-2003). The average recapture distance at adult birds was 5.69 km. A total of 36.7% were returning to breed to the previous breeding site and 42.1% were remaining in a 10 km radius of the previous colony. Sexex were alike in terms of dispersal distances, females dispersing slightly further than males. The average dispersal distance of males was 5.31 km, the females average was 6.13 km. The mean dispersal distance of birds banded as juvenile was 8.08 km. 26.7% of juveniles returned to breed to the natal colony, but 40.8% of them did not settled further than 10 km. The dispersal distances were biased toward the females. Mean male dispersal distance was 6.32 km, at females the average was 10.5 km. The size of the colonies had no effect on the dispersal of different age or sex categories. Inside the colony the distance to the nearest neighbour in the year 2000 predicted the settlement distance in the next year, thus indicating a clear preference of breeding closer to neighbours of the previous year than expected by chance. The survival rate (F) was similar among the three regions, but differed between one year old and older birds, varying among years and with interaction among the two age categories, but without interaction between sexes. Finally, the model assumed that recapture rate (p) differed among regions of recapture and varied with interaction over years, but did not differ between sexes. Transition among regions varied significantly among years. At adult males the three analysed morphological measurements were not different between philopatric and dispersed individuals.