Tapasztalataink alapján a virtuális térben történő első lépések negatív attitűdöket is ébreszthetnek a hallgatókban. Amelyek szorongást, nyomasztó érzéseket is kiválthatnak, valamit ahhoz is vezethetnek, hogy elforduljanak ettől a lehetőségtől. A digitális írástudás szintje egyre magasabb, így eleinte bizakodva lépnek be a virtuális környezet-be. Azonban sokszor az új környezet és kezdeti nehézségek átlépéséhez nem elegendőek a formális tutorialok és guideok. Ahhoz, hogy megkönnyítsük az első lépést, facilitátorokat alkalmazunk. Ehhez elengedhetetlen volt a facilitátorok szerepkörének meghatározása, akik másfelől nyújtanak megoldást a felmerülő problémákra. Az aktív, passzív és folyamatos facilitátori szerepkörök betöltéséhez speciális képességek ismerete szükséges. Vizsgálatunk során a kvalitatív és a kvantitatív kutatási módszert is alkalmaztuk annak érdekében, hogy az eredmények ne csak kizárólag számszerűek legyenek. Megfigyeltük a célcsoport gondolkodásmódját ebből következtettünk a várható reakciókra, cselekedeteikre a mélyebb megértés érdekében. A folyamatos megfigyeléses mód-szert is használtuk kiegészítve egy mélyinterjús felméréssel. Az esettanulmány a facilitátori szerepkör betöltésének hiányára világít rá, mely sajnálatos módon még a leg-több Magyarországi intézményben nem terjedt el. Karunk kuriózum ismételten a témában, ugyanis a virtuális tér hatékony használata elképzelhetetlen a facilitátorok bevonása nélkül.