A prosztatarák korszerű diagnosztikája és terápiája

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorTóth, Csaba
dc.contributor.authorTóth, György
dc.contributor.departmentDE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Urológiai Klinikahu
dc.contributor.departmentKlinikai orvostudományok doktori iskolahu
dc.date.accessioned2007-06-21T12:46:08Z
dc.date.available2007-06-21T12:46:08Z
dc.date.created2005
dc.date.defended2005-12-07
dc.date.issued2007-06-21T12:46:08Z
dc.description.abstractA DE OEC Urológiai Klinikán 1996 és 2004 között felfedezett és gyógykezelt prosztatarákos betegek, kezelési eredményeit elemeztük a betegség prognosztikai tényezőinek függvényében. A kivizsgálás során új képalkotó eljárásokat alkalmaztunk, melyek előremutatnak a prosztatarák korai felfedezésében és stádiumának meghatározásában. A vizsgált időszak alatt 1572 esetben végeztünk transrectális vékonytű biopsziát prosztatarák gyanúja miatt. 542 esetben igazolódott prosztatarák. A szérum prosztata specifikus antigén (PSA) alapján 10 ng/ml alatti PSA esetén 32%-ban, 10-20 ng/ml között 26%-ban, míg 20 ng/ml feletti érték esetén 14%-ban végeztünk radikális műtétet. ≤ 4 ng/ml PSA mellett, prosztatarák gyanúja miatt 82 esetben történt prosztata biopszia, mely 17 esetben igazolt malignitást. A daganatok között 47%-ban, a radikális prostatectomiák során 59%-ban észleltünk szignifikáns daganatot. 224 esetben volt szükség ismételt mintavételre előzetesen negatív hisztológiai lelet és továbbra is fennálló tumorgyanú miatt, melyek során 53 betegben igazolódott prosztatarák. A biopsziák találati arányának növelésére 20 betegben [C11]-metionin PET vizsgálatot végeztünk. A vizsgálattal 0,5 ml-nél nagyobb rákos góc kimutatható a prosztatában, amennyiben a tracer felvétele megfelelő mennyiségű az adott területben. A MET-PET vizsgálattal jelzett gyanús gócok többszörös mintavételével magas találati arányt értünk el. 160 prosztatarákos beteg kivizsgálásakor elemeztük kismedencei CT specificitását és szenzitivitását. A vizsgálat érzékenységét a daganat extraprosztatikus terjedésének megítélésében alacsonynak találtuk. Vizsgáltuk az endorectális MR jelentőségét a daganat preoperatív stádiumának meghatározásában. Kezdeti tapasztalataink alapján ezzel a vizsgálómódszer alkalmasabb a daganat tokon kívüli terjedésének megítélésére. A vizsgált időszak alatt összesen 311 esetben végeztünk radikális prostatectomiát szövettanilag igazolt prosztatarák miatt. A radikális műtétet követően előforduló biokémiai progresszió arányát és a progressziót befolyásoló tényezőket elemeztük. A pT1 és pT2 stádiumú betegekben a PSA átlagos értéke nem haladta meg a 20 ng/ml-t, szemben a pT3 és pT4 esetek 29,9 valamint 42,2 ng/ml-es átlagos értékével. Az adjuváns kezelések előfordulása jól korrelált a preoperatív PSA értékkel és a daganat patológiai stádiumával. 10 ng/ml alatti PSA esetében 19%-ban 10-20 ng/ml közötti PSA esetében 22%-ban, míg >20 ng/ml feletti szérum PSA értéknél 63%-ban volt szükség adjuváns kezelésekre. A korai posztoperatív szövődmények között rectális sérülés 3,6%-ban, posztoperatív vérzés 0,6%-ban, uréter sérülés 0,6%-ban fordult elő. Késői szövődmények között inkontinencia 11%-ban, míg az anastomosis szűkülete 2,5%-ban fordult elő. Paraneoplasias tünetként dermato-myositises betegben, negatív PSA érték mellett felfedezett prosztatarák ritka esetét mutattuk be. Az elvégzett radikális prostatectomia teljes gyógyulást eredményezett. A vizsgált időszak alatt a biopsziás esetek száma az ötszörösére, míg a felfedezett daganatok száma két és félszeresére emelkedett. A biopsziával felfedezett rákok jelentős számban szignifikáns, a betegség prognózisa szempontjából jelentős daganatnak minősülnek ezért radikális kezelésük indokolt. A kivizsgálás okozta megterhelés csökkentésére, az álnegatív esetek kiszűrésére a prosztata PET vizsgálata és ennek segítségével végzett biopszia hatásos módszernek bizonyult. Radikális prostatectomiával szerzett kezdeti tapasztalataink bizonyítják a műtét létjogosultságát, a korai posztoperatív eredmények alátámasztják a betegek korai stádiumban való kiszűrésének szükségességét.en
dc.description.bibliographyBibliogr.: p. 93-111hu
dc.description.correctorNE
dc.description.degreeEgyetemi doktori (PhD) értekezések ; Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Általános Orvostudományi Kar, Urológiai Klinika, 2005hu
dc.description.degreePhDhu_HU
dc.format.extent117 pen
dc.format.extent176185 bytes
dc.format.extent145202 bytes
dc.format.extent1467975 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/2454
dc.languagehunhu
dc.language.isohuen
dc.language.isoenen
dc.rightsA kéziratos egyetemi doktori (PhD) értekezés csak a szerzői jogok maradéktalan tiszteletben tartásával használhatókhu
dc.subject.disciplineKlinikai orvostudományokhu
dc.subject.sciencefieldOrvostudományokhu
dc.titleA prosztatarák korszerű diagnosztikája és terápiájaen
dc.title.subtitleegyetemi doktori (PhD) értekezésen
dc.title.translatedDiagnosis and Treatment of Prostate Canceren
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nem elérhető
Név:
Toth_Gyorgy_ertekezes.pdf
Méret:
1.4 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
értekezés
Letöltés
Nem elérhető
Név:
Toth_Gyorgy_tezis_angol.pdf
Méret:
141.8 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
tézis angol
Letöltés
Nem elérhető
Név:
Toth_Gyorgy_tezis_magyar.pdf
Méret:
172.06 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
tézis magyar
Letöltés
Gyűjtemények
Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola