A dolgozat célja a villamos szakemberek debreceni munkaerőpiacán bekövetkező változások feltárása, különös tekintettel az új ipari szereplők megjelenésének hatásaira. A kutatás során kvalitatív (félig strukturált interjúk) és kvantitatív (kérdőíves felmérés) módszerek együttes alkalmazásával vizsgáltam az említett kérdéskört. A dolgozatom célkitűzéseit elsődlegesen munkahelyi tapasztalatokból kiindulva, azokat a szakirodalom részletes vizsgálatával alátámasztva fogalmaztam meg a munkaerőpiaci átalakulásokkal kapcsolatban. Az eredmények megerősítették, hogy bár az új ipari beruházások fokozzák a bérversenyt, a béremelés önmagában már nem elegendő stratégia sem a munkaerő megtartására, sem az új szakemberek toborzására. Ennek oka, hogy a munkavállalói döntéseket egyre inkább olyan tényezők is befolyásolják, mint a munkahelyi légkör, a stabilitás és a munka–magánélet egyensúlya. A kutatás rámutatott, hogy az új ipari szereplők a munkavállalói igényekhez jobban igazított, korszerű HR-eszközöket alkalmaznak, amelyekhez a régóta működő vállalatoknak is alkalmazkodniuk szükséges a versenyképesség fenntartása érdekében. A dolgozat végső megállapítása szerint a bérezésen túlmutató, emberközpontú HR-stratégia kialakítása lehet a hosszú távú munkaerő-biztosítás kulcsa, amely akkor lehet valóban eredményes, ha a vállalatok saját munkavállalóik összetételéhez és preferenciáihoz igazítják HR-gyakorlataikat, figyelembe véve a különböző életszakaszokból és élethelyzetekből fakadó eltérő igényeket.