Gyermekvédelmi munka sajátosságai, változásai a Nyíregyházi Huszár Telepen élő családok nehézségeinek tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKrémer, Balázs
dc.contributor.authorLászló, Zoltán
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-01-02T13:33:30Z
dc.date.available2017-01-02T13:33:30Z
dc.date.created2016
dc.description.abstractKutatási célok: Annak bemutatása, hogy milyen hatást gyakorol az itt dolgozó gyermekvédelmi szakemberek munkája az itt élő családok mindennapi életére, valamint, hogy miben, hogyan tudnak ezen szakemberek segíteni az itt élőknek, hogy javuljon az itt élő gyermekek, családok helyzete? További cél annak vizsgálata, hogy milyen mértékben változik meg a gyakorlati gyermekvédelmi munka a gyermekvédelemben jelenleg is zajló átszervezések folytán? A Nyíregyházi Huszár Telepen élő kliensekkel végzett gyakorlati munka során milyen nehézségekkel, sajátosságokkal találkoznak az itt dolgozó szociális szakemberek? Hogyan látják helyzetüket az itt élők, milyen megoldási módokat használnak mindennapi életük során? Minta, módszerek: A téma kifejtéséhez a szakirodalmi áttekintésen keresztül a gyermekvédelmi szabályozás alapjait, valamint annak 2016.-os változásait, a Család és Gyermekjóléti Központok rendszerét, valamint a nyíregyházi Huszár Telepen, mint szegregátumban végzett gyakorlati munka tapasztalatait veszem számba a telepen dolgozó szociális szakemberek segítségével. Empirikus kutatásomban adatgyűjtési módszernek a kvalitatív, félig strukturált interjút választottam. Mintám alapsokaságát a Huszár telepen élők alkották. A mintavétel során a hólabda mintavételi eljárást alkalmaztam. Tartalmi mondanivaló: A Huszár Telepen dolgozó gyermekvédelmi szakemberek munkája az itt élő családok életére mindennapi hatást gyakorol, a családok életében felmerülő problémák kezelésében és rendezésében nyújtanak segítséget, valamint a külvilág a jogszabályok, és a szakma által közvetített elvárásokon túl: visszatartó erőt képviselnek munkájukkal, hatékonyabb érdekérvényesítésre tanítják az ügyfeleket, szocializálják a velük kapcsolatba került családokat. Itt élő ügyfelek esetében gyakran tapasztalható a depresszív, beszűkült látásmód, a motiváció és az együttműködés hiánya és elutasítása, az alacsony érdekérvényesítő képességből fakadó, azzal együtt járó támadó attitűd, a megoldások kívülről várása. A Huszár lakótelepen élők közössége zárt, a bizalom kiépítése az itteni klientúrával, a klienssel hosszabb időt vesz igénybe. A telepen az életviteli-, szociális-, és lakáskörülmények jellegéből adódóan magas a higiénés problémák, fertőző betegségek jelenléte is. Meglátásom szerint az itt dolgozó szakemberek speciális területen, folyamatos nyomás, feszítettség alatt dolgoznak, végzik segítő munkájukat. Zárt, feszült térben, „sokkolt közösségben” szükséges józan munkát végezni, mely a szakembertől folyamatos készültséget, ugrásra kész mentális állapotot igényel. A gyakorlati gyermekvédelmi munka a jelenleg is zajló átszervezéseket megelőzően a szolgálatok, illetve központok családgondozóinak a feladatkörébe volt utalva. 2016. január 1. –ével a családgondozó munkakör megszűnt és családsegítő, valamint esetmenedzser munkakörök jöttek létre. A jelenlegi rendszer a szolgáltatás megvalósítását differenciálja családsegítői és esetmenedzseri feladatokra. Alapellátás keretében történő gondozás továbbra is a szolgálat (családsegítők) feladata, így ameddig az ellátás önkéntes igénybevételével a probléma kezelhető, az ügyhöz esetmenedzser nem kapcsolódik. Az esetmenedzser a családdal általában a javaslat megtételét megelőző – kötelező – esetmegbeszélésen találkozik először. Az új rendszerben az esetmenedzser és a családsegítő közös feladata, hogy egy javaslat kellőképpen alátámasztott legyen, de mivel az esetmenedzser a családról nem rendelkezik annyi közvetlen információval, mint a családsegítő a családgondozás révén, így a központnak ezekben az esetekben nagy mértékben kell támaszkodniuk a szolgálat tapasztalataira. A szolgálat csak a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén tehet haladéktalanul a gyámhivatal felé javaslatot, de ekkor is csak a gyermekjóléti központ értesítése mellett. Saját helyzetüket, itteni lakhatásukat az itt élők kényszer megoldásnak érzik. Legtöbb problémát, mindennapi nehézséget az alacsony iskolai végzettség miatt jelentkező kényszer munka megoldások, a munkanélküliség, az ebből fakadó tartozáshalmozás, valamint a környék negatív híre, és a telepen hiányzó szolgáltatások – pl. rendőrség, másik élelmiszerüzlet, játszótér - köre jelenti. Aki teheti, megfogalmazta, hogy el szeretne költözni innen, vagy saját lakásvásárlással, vagy minőségi lakáscsere programmal, esetlegesen más településen élő rokonokhoz. Főként a kisgyermekes szülők nem érzik alkalmasnak az itteni körülményeket ahhoz, hogy gyermekeik nevelését itt tervezzék hosszú távon megvalósítani.hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.courseSzociális munkahu_HU
dc.description.degreeegyetemihu_HU
dc.format.extent54hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/233471
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectHuszár Telephu_HU
dc.subjectszegregátum
dc.subjectszegregátumban végzett gyakorlati munka
dc.subjectkényszer lakhatás
dc.subjectgyermekvédelmi szabályozás
dc.subjectmély szegénység
dc.subjectgyermekvédelem
dc.subjectcsalád- és gyermekjólét
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományokhu_HU
dc.titleGyermekvédelmi munka sajátosságai, változásai a Nyíregyházi Huszár Telepen élő családok nehézségeinek tükrébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Szociológia és Szociálpolitika Tanszék)