Fehér gólya (Ciconia ciconia) monitoring Kunmadaras, Nagyiván és Tiszaörs térségében

Dátum
2011-05-16T14:06:32Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Diplomamunkámban a fehér gólyák állományának felmérésével foglalkoztam a 2010-es évben Kunmadaras, Tiszaörs és Nagyiván területén. A terepi felmérés kiterjedt:

  • a településeken található gólyafészkek felkutatására
  • a fészkek földrajzi elhelyezkedésének, állapotának megvizsgálására (hol található a fészek, van-e fészektartó, milyen a típusa, állapota)
  • fészkek GPS koordinátáinak a felvételére
  • a fogalt fészkek feljegyzésére
  • a kikelő fiókák megszámlálására
  • a kirepülő fiókák számának megállapítására. Az általam terepen gyűjtött 2010-es adatok valamint, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által gyűjtött 2009-es és a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai által gyűjtött 2007-es adatok segítségével szemléltettem az utóbbi évek gólyaállományának változását a vizsgált területen. A 2010-es évben 75 fióka repült el Nagyiván területéről, míg Kunmadarasról 14, Tiszaörsről pedig 10 fióka. A 2007-es év volt a legkedvezőbb a gólyák számára, ebben az évben volt a legnagyobb a fiókaszám a három településben. 2009-ben erős visszaesés volt érzékelhető a kirepülő fiókák tekintetében, ami az időjárási tényezőknek köszönhető. A fiókaszám jelentősen csökkent. A 2010-es eredmények csak egy kicsit múlják alul a 2007-es évet. Az eredményekből látszódik, hogy a párok inkább a már megszokott, régi fészkeket foglalják el és nem kezdenek új fészek építéséhez, hanem a régit újítják fel. Ezért is nem változott jelentősen a lakatlan fészkek és üres fészektartók, valamint fészekkezdemények aránya. A statisztikai számítások alapján azokat az eredményeket kaptuk, hogy van szignifikáns különbség a települések között a fiókaszám tekintetében, valamint a gyepterületeknek, és a települések nagyságának nincs negatív hatása a kikelő fiókaszámra.
Leírás
Kulcsszavak
fehér gólya, monitoring
Forrás