A szakirodalomban a közösségi média problémás használatának negatív hatását az önértékelésre – különös tekintettel a fiatalabb korosztály esetében – több kutatás is alátámasztotta (De Cock és mtsai, 2014). A vizsgálatok inkább az önértékelés magas vagy alacsony szintjét vették figyelembe, mivel a magas önértékelés fontos tényező a sikerek elérésében (Baumeister, Campbell, Krueger és Vohs, 2003). Több kutatás igazolta, hogy a közösségi média túlzott használatának gyakori következménye az alacsony önértékelés (Kircaburun, 2016; Jan, Soomro és Ahmad, 2019), továbbá arra is rámutattak, hogy az online kapott pozitív visszajelzések növelik az önértékelést, a negatív visszajelzéseknek pedig ellenkező hatása ismert (Valkenburg, 2017). A negatív visszajelzés nem mindig egy negatív megjegyzést jelent, hanem ha az egyén nem kapja meg az elvárt vagy kívánt visszajelzést, vagy nyomást érez, hogy olyan tartalmat tegyen közzé, ami az online baráti körében pozitív elismerést vált ki (Thomée, Dellve, Harenstman és Hagberg, 2010; Rodgers és mtsai, 2020), ily módon motivált lesz önértékelésének növelésében és fenntartásában (Crocker és Park, 2004). Viszont kevés kutatás található, ami olyan tényezőket vizsgál, amelyek az önértékelést befolyásolják, és ebből kifolyólag anticipálják a közösségi hálózatok problémás használatát, vagy arról, hogy az emberek hogyan élik meg és szabályozzák online önmagukat bizonyos platformokon. Az online viselkedés magyarázatában az önértékelési kontingenciák elmélete segíthet (Crocker és Wolfe, 2001, idézi Crocker, Luhtanen, Cooper és Bouvrette, 2003), melyet az eddigiekben a Facebook (Tóth és Mirnics, 2014) vagy az Instagram (Lopez és Polletta, 2021) felületekkel kapcsolatban vizsgáltak külön-külön, és többnyire egyetemi hallgatókkal végzett kényelmi mintákkal történtek. Vizsgálatom során ezért azokat az összefüggéseket keresem az önértékelési kontingenciák és a társas média használat között, az iránt kutatva, hogy vajon akiknek önértékelése mások jóváhagyásától függ vagy feltételekhez kötött, ez előrevetíti-e a különböző szociális média platformok problémás használatát, és ha az önértékelés független belső forrásokra támaszkodik, akkor az protektív tényezőnek bizonyul-e, valamint az életkor játszik-e szerepet ebben.