Aranysakál (Canis Aureus) felmérés a Hajdúsági Erdőspuszták (107) és a Felső- tiszavidéki (110) vadgazdálkodási tájegységekben
Absztrakt
Szakdolgozatom célja, hogy két olyan tájegységben vizsgáljam és hasonlítsam össze az aranysakál populáció létszámát, ahol apróvaddal és nagyvaddal gazdálkodnak. Ezért gondoltam, hogy a Hajdúsági Erdőspuszták és a Felső-tiszavidéki vadgazdálkodási tájegységeket vizsgálom meg. Célkitűzéseim, amikre választ szeretnék kapni a következők. A vadgazdálkodási egységek területén mikor észlelték először az aranysakált? Mikor ejtettek el először aranysakált és milyen területrészen volt az elejtés helye? Az észlelés vagy az elejtés gyakorisága, tehát milyen ütemben terjedt el a toportyán? Milyen gyakran történik az észlelés vagy az elejtés és mely időszakokban jellemző? Megfigyelhető-e valamelyik vadfaj csökkenése a vadgazdálkodási egységeknél? Ezekre a kérdésekre választ kapva szeretném megbecsülni a 107-es és a 110-es tájegységi körzet jelenlegi sakálpopuláció létszámát és elterjedésének dinamikáját, valamint mintázatát.