Abiotikus stresszorok hatása a kislevelű hárs egyes levélmorfológiai bélyegeire Debrecenben
dc.contributor.advisor | Novák, Tibor József | |
dc.contributor.advisor | Kovács, Szilvia | |
dc.contributor.author | Szilágyi, Zsuzsanna | |
dc.contributor.department | DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézet | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2009-12-08T09:56:49Z | |
dc.date.available | 2009-12-08T09:56:49Z | |
dc.date.created | 2009 | |
dc.date.issued | 2009-12-08T09:56:49Z | |
dc.description.abstract | Napjainkban egyre több nemzetközi és nemzeti szintű kutatás foglalkozik a környezet monitorozással. Bioindikációs eljárással táji, regionális és országos léptékéig végezhetők környezetállapot- (környezetterhelés-) vizsgálatok. Segítségével cselekvési tervet készíthetünk környezetünk és egészségünk védelme érdekében egy élhetőbb épített környezet kialakítására. Az alkalmazott bioindikátorok jó eszközei a légszennyező anyagok térbeli koncentrációjának térképezésére urbanizált térségeken is. A kutatások megteremtik az alapját a szennyeződéseket toleráló fajok kiválasztásának, a levegőminőség javítására irányuló cselekvési tervek készítésének. Kutatásiamat Debrecen 5 eltérő közúti forgalmú közterületéről és egy kontrollként használt, botanikus kerti mintavételi helyről gyűjtött Tilia cordata Mill. (kislevelű hárs) levelein végeztem. Célom a levélszövettani jellemzők alapján a mintavételi területek összehasonlítása, melyben az alábbi kérdésekre kerestem a válaszokat: • Mi jellemző a Tilia cordata Mill. levélszövettani felépítésére a kontrollként szolgáló és a forgalomnak kitett területeken? • Kimutathatóak-e számszerűsíthető levélmorfológiai különbségek az eltérő szennyezettségű forgalmú helyeken? • A levélszöveti eredmények visszatükrözik-e a forgalom területi különbségeit? A közútforgalmi terheltségi adatok Debrecen fenntartható közlekedés-fejlesztési tervéből származnak. A mérések eredményei alapján megállapítottuk, hogy a város forgalmasabb területein a kevésbé terhelt területekhez és a kontrollhoz képest nagyobb sztómaszám, epidermisz és levélvastagság jellemző. A sejtközötti járatok térfogatának tekintetében ugyanakkor nem lehetett egyértelmű különbséget kimutatni. A nagyobb sejtközötti járatok és kisebb méretű több sejtsoros szivacsos klorenchima a kislevelű hárs fajspecifikus bélyege lehet, illetve a rozetták is. A vizsgált levélszövettani jellemzőket természetesen nem egyértelműen a forgalom mértéke befolyásolja, hanem azzal együtt a talajfedettség, a beépítettség és az ezekkel együttesen ható környezeti tényezők, mint komplex stressz faktorok. Emellett a növények egyedi változatossága valamint egyéb élettani jellemzők is módosító hatással bírhatnak. Ezzel együtt bizonyos paraméterek (sztómasűrűség, levélvastagság, epidermisz vastagság) és a fenti városi stresszfaktorok között egyértelmű kapcsolat volt kimutatható. | hu_HU |
dc.description.corrector | gj | |
dc.description.course | Geográfus | hu_HU |
dc.description.degree | régi képzés | hu_HU |
dc.format.extent | 48 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/90757 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | stresszor | hu_HU |
dc.subject | tilia cordata | hu_HU |
dc.subject | indikáció | hu_HU |
dc.subject | levélszövet | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Földtudományok::Tájvédelmi földrajz | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Tájökológia | hu_HU |
dc.title | Abiotikus stresszorok hatása a kislevelű hárs egyes levélmorfológiai bélyegeire Debrecenben | hu_HU |