A pénzügyi rendszer reformja

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNádasi, Levente
dc.contributor.authorKaróczkai-Kötény, Krisztina
dc.contributor.departmentDE--Gazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2019-04-25T12:38:00Z
dc.date.available2019-04-25T12:38:00Z
dc.date.created2019
dc.description.abstractDolgozatomban azt a kutatási kérdést vizsgáltam, hogy a magánszereplők – a háztartások és az ipari termelést végző vállalkozások – számára is hozzáférhető digitális jegybankpénz bevezetése milyen változásokat hozna a pénzügyi rendszerben és a monetáris politikában, valamint hogy ezek a változtatások hogyan tehetnék hatékonyabbá a gazdasági rendszerek működését. A kétszintű, részleges tartalékolású bankrendszer működtetésén keresztül a központi bank által megvalósított monetáris politika jellemző tulajdonságait a második fejezetben írtam le. A vizsgált mutatók – jegybanki alapkamat, kötelező tartalékráta, M1, GDP, infláció, munkanélküliségi ráta – negatív alakulása mind a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességével van kapcsolatban, amivel a spekulatív tevékenységeket szolgáló hitelezést finanszírozzák, és ez a folyamat általában előbb vagy utóbb pénzügyi válságba torkollik, ami később a reálgazdaságot is érinti. A már említett legfontosabb mutatókban bekövetkező negatív változások mellett az állam- és a magánszektor adósságainak fokozott növekedése tapasztalható. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a magánszereplők számára is elérhető digitális jegybankpénz bevezetése különböző változásokat hozna a pénzügyi rendszerben és a monetáris politikában, valamint gazdasági előnyökkel járna. A pénzügyi rendszerben a legfontosabb változtatás a tranzakciós és a befektetési számlák létrehozatala lenne. Így a bankok kockázatos befektetési tevékenységét külön lehet választani a bankbetétek likviditásának biztonságát igénylő átutalásoktól. Csillapíthatóak lesznek a gazdasági ciklusok kilengései. Valószínűleg jobban elkerülhetők lesznek a bankok megrohamozásai és a bankcsődök. A betétbiztosításról sem kell az államnak gondoskodnia. A monetáris politikában a legszembetűnőbb változtatás a jegybanki alapkamat elhagyása lenne. A központi bank általi közvetlen pénzteremtéssel egyenesen a magánszereplőkhöz lehet juttatni a pénzt a költségvetési kiadások valamelyikét igénybe véve – közösségi osztalék, adócsökkentések, kormányzati kiadások –, és így nem kell a magánszektornak eladósodnia. A központi bank általi közvetlen pénzteremtésnek nagyobb hatása lehet a keresletélénkítésre a válságot követően. A vizsgált adatokat tekintve az értékeikben való elmozdulás kedvező irányba történhet a magánszektor számára is hozzáférhető digitális jegybankpénz bevezetése után. Az állam általi pénzteremtéssel a háztartások és vállalkozások jelentősen csökkenthetik adósságterheiket a digitális jegybankpénz számukra történő kibocsátása miatt megnövekedett bevételeikből. Többek között az állami pénzteremtéssel növelhető a GDP, a foglalkoztatottság, és a bankok likviditása, valamint a gazdaságot is ellenállóbbá teszi a jövőbeni kilengésekkel szemben.hu_HU
dc.description.correctorKE
dc.description.coursegazdálkodási és menedzsmenthu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent39hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/266060
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectdigitális jegybankpénzhu_HU
dc.subjectpénzügyi válság
dc.subjectreálgazdasági válság
dc.subjectteljes tartalékolás tervezete
dc.subjectmegosztott főkönyvek technológiája
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titleA pénzügyi rendszer reformjahu_HU
dc.title.subtitleA digitális jegybankpénz bevezetésérőlhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Közgazdaságtan)