A Debreceni Nemzetközi Repülőtér fejlesztésének vizsgálata

Abstract

Azt a kérdést vizsgálom, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér példáján keresztül hogy egy regionális repülőtér, lehet-e és ha igen, milyen stratégia mentén rentábilisan üzemeltethető. Minél fejlettebb a légi közlekedés, annál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági fejlődéshez, és minél magasabb szinten áll egy ország gazdasági—társadalmi szempontból, annál színvonalasabb a légi közlekedése. A regionális repülőterek makroökonómiai hatását összefoglalva elmondható, hogy a régióban realizálódó jövedelmet jelentősen növeli a regionális repülőtér fejlesztése. A periférikus régiókban a verseny- és helybeli előnyöket erősen befolyásolhatják a légitársaságok hálózatai, mivel a légi forgalom gyengítheti a nagy távolságok negatív hatásait. A jobb hozzáférhetőség lehetővé teszi, hogy az említett régiókban működő vállalatok termelékenyebbek és versenyképesebbek legyenek, mint a rosszabb hozzáférhetőségű régiókban lévő cégek. A legfontosabb megállapítás hogy az 1 millió utas/év utasforgalmú repülőterek fajlagos működési költsége mintegy a duplája a 3-5 millió utas/év utasforgalmú repülőterekének. A repülést kiszolgáló földi létesítmények műszaki állapota, minősége, valamint a repülést kiszolgáló technológia fejlettsége meghatározza az adott szolgáltatást igénybevevők körét. Minél fejlettebb az alkalmazott információs technológia, minél biztonságosabb a gépek földi, és légi irányítása, annál inkább sokrétűbb a forgalom összetétele. A forgalom nagyságrendje is egyenes arányban áll a földi technológia, és infrastruktúra fejlettségével.