A szakdolgozati témaválasztásom a közigazgatási menedzsment tárgykörén belül az egyházakra esett. Az egyházak jelentős szerepet töltenek be a humán közszolgáltatások piacán a mai Magyarországon. Az előző évek statisztikája alapján ez a szerep meghatározónak számít, és egyre erősödik. Felvetődik a dolgozat olvasójában a kérdés, hogy mégis a közigazgatási menedzsment témaköréhez hogyan kapcsolódik az egyház. Ezen szerveződés hosszú múltra tekint vissza, de jelen esetben nem a hitéleti tevékenységére, hanem a közfeladat ellátás egyik szereplőjeként, illetve alternatív szolgáltatásszervezési formaként tekintünk rá. A szociális ágazat folyamatos változáson megy keresztül napjainkban. A szociális gondoskodásra szorulók ellátására évtizedeken keresztül kizárólagos jogot formált az állam, néhány kivételtől eltekintve csak állami intézményekben volt lehetőség szociális ellátás igénybevételére. Napjainkban azonban más társadalmi szereplők, így civil szervezetek is bekapcsolódnak, bekapcsolódhatnak a szolgáltatási rendszerbe. A felmerülő problémák hatékony kezelésében, különösen a jóléti ellátás fontos szegmensét alkotó szociális ellátás, szolgáltatás területén meghatározó a szerepük a fontos közösségi igényeket, szükségleteket megjelenítő és kielégítő öntevékeny szervezeteknek. A fejlett jóléti demokráciák többségében a közjavak előállításában, a közszolgáltatások biztosításában a nonprofit szektor, mint harmadik szektor már kivívta helyét az állam és a piac között illetve mellett. Hazánkban is megfigyelhető a szolgáltatások decentralizációja, kialakulófélben van a közszolgáltatások többszektorúsága, elsősorban a humán területeken így az oktatás, kultúra, szociális ellátás területein. Mindemellett az ellátott feladatok finanszírozása is állandó kérdést vet fel. Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy a képzés során tanultak alkalmazásával bemutassam és alátámasszam ezen szereplők jelenlétét, közhasznú szerepét és tevékenységeit a szociális szféra területén. A humán közszolgáltatások ellátása hagyományosan állami feladat volt,de a rendszerváltást követően a jogi szabályozásnak köszönhetően ezen terület többszereplőssé vált. Az önkormányzatok egyfajta tehertől szabadultak meg amikor az alapítványi és egyházi intézmények bekapcsolódtak a feladatellátásba. Az állam gondosan megteremtette a nem állami szereplők jelenlétét. Az egyház és ezen tág körön belül is a Magyarországi Református Egyház jelentős jogosítványokat szerzett az állammal kötött megállapodás során. A rendszerváltás óta eltelt időszakban egy fejlett infrastruktúra alakult ki az egyházon belül. Diplomamunkám elkészítése során sikerült olyan feltárást végeznem, amely teljes mértékben alátámasztja az egyház, mint közfeladat ellátó szerepét a szociális ellátórendszerben. A leghitelesebb képet a rendszerváltástól számított évek statisztikai adatai nyújtják, emellett a jogi szabályozás és a kialakult trendek is reális képet mutatnak az egyházak feladatvállalásáról. A mai szociális ellátások, mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások palettáját tekintve elég sokszínű. A Magyarországi Református Egyház a szolgáltatások széles körét és magas színvonalát nyújtja ellátottjainak. Úgy gondolom,hogy ezen kapcsolat az állam és az egyház között hosszútávon eredményes lehet. Az eltelt 20 év alatt az egyház sikeresen kiépítette hálózatát és feladatát korszerűen el tudja látni, amely egy garanciát jelent az állam számára a szociális feladatok ellátása terén.