Az érvényesség és a bejegyezhetőség kérdései az ingatlan-nyilvántartási eljárásban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNagy, József
dc.contributor.authorHargita, Melinda
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-29T09:34:36Z
dc.date.available2010-05-29T09:34:36Z
dc.date.created2010
dc.date.issued2010-05-29T09:34:36Z
dc.description.abstractA magyar jogban napjainkban is gyakori az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett és a valós helyzet eltérésének problémája, és az ezekkel kapcsolatos számos nem kívánt, sokszor igen hosszantartó, bonyolult jogvita. Az ilyen típusú eltérések egyik oka, hogy a bejegyzéshez önmagában kevés az alapjául szolgáló okirat érvényessége, annak a jogszabály által taxatíve felsorolt kellékeket is tartalmaznia kell. Ugyanakkor előállhat olyan helyzet is, hogy a benyújtott okirat érvénytelensége ellenére bejegyző határozat születik, mivel az eljárásban – a nyilvánvaló érvénytelenség észlelésének esetét kivéve – az érvényesség nem, csak a bejegyezhetőség feltételei vizsgálhatóak. Dolgozatomban röviden vázolom az okiratok érvénytelenségének eseteit, annak megjelenését az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, majd ismertetem a bejegyezhetőség feltételeit. A polgári jog és az ingatlan-nyilvántartás kereteit is az alapelvei adják meg. Önmagában az a tény, hogy az érvényesség és a bejegyezhetőség feltételei eltérnek egymástól, egyes alapelvek sérelmét idézi elő, ugyanakkor szükséges más alapelvek érvényesüléséhez. Az egyes alapelvek ütközése a magánjogban igen gyakori. Röviden bemutatom – a teljesség igénye nélkül – azon alapelveket, melyek sérül(het)nek a jogalkalmazás során : az ésszerűség-, az igazságosság elvét, a jogbiztonság alapelvi követelményét, a jóhiszeműség és tisztesség elvét; majd részletesen tárgyalom a közhitelesség elvét, mely leginkább „érintett” a tárgyalt problémakör kapcsán. Munkám során magam is találkoztam olyan esettel, amikor a kérelmező tulajdonjogának bejegyzésére hanyag okiratszerkesztés miatt nem került sor. Mivel az ingatlan az egyik legjelentősebb vagyontárgy, elemi érdek fűződik hozzá, hogy az átruházásáról szóló szerződést készítők kellő körültekintéssel járjanak el munkájuk során. Dolgozatom zárásaképpen bemutatok néhány olyan esetet, melyekben a Budapesti Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága elmarasztalta néhány tagját az okiratszerkesztés hiányosságai, a hiányok pótlásának hanyag elmulasztása, és az ügyfeleknek ezzel okozott jelentős károk miatt.hu_HU
dc.description.courseingatlanforgalmi szakjogász szakirányú továbbképzési szakhu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent78hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96945
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectingatlan-nyilvántartáshu_HU
dc.subjectokirathu_HU
dc.subjectbejegyezhetőhu_HU
dc.subjectérvényeshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleAz érvényesség és a bejegyezhetőség kérdései az ingatlan-nyilvántartási eljárásbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)