Idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltsége a COVID-19 idején
dc.creator | Tróbert, Anett Mária | |
dc.creator | Bagyura, Márton | |
dc.creator | Széman, Zsuzsa | |
dc.date | 2020-11-26 | |
dc.description | Az elöregedő társadalmakban a növekvő idősgondozási igénnyel nem jár együtt az ellátórendszerek kapacitásának növekedése, így előtérbe kerülnek a költséghatékony gondozási formák (például házi segítségnyújtás), valamint megnövekszik az informális gondozás és a család gondozói szerepe. A családi gondozók megterhelődéséből fakadó esetleges kimerülés, kiégés tovább növeli a szociális és egészségügyi ellátórendszerek terheltségét, a családi gondozók támogatása ezért égetően fontos. Kutatásunk az idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltségét vizsgáló korábbi PhD kutatásra épül. Célja a gondozási feladatokból fakadó megterheltség mértékének, dimenzióinak vizsgálata, valamint választ keresünk arra, hogy a gondozási megterheltség milyen hatással van a családi gondozók munkahelyi, professzionális munkavégzésére. Mivel a kutatás a COVID-19 járvány idején zajlott, vizsgáltuk a családi gondozók járványhelyzethez kötődő plusz terheit, illetve az ezekhez kapcsolódó erőforrásokat, megküzdési módokat is. A kutatáshoz használt online kérdőívben két, hazánkban még nem használt új mérőeszközt is alkalmaztunk: a gondozói megterheltséget mérő Cope Index-et, valamint a kiégés mérésére szolgáló OLBI kérdőívet. Az adatok feldolgozása kvantitatív és kvalitatív módszerrel zajlott. A járványhelyzethez kötődő terhekre vonatkozó válaszok szerint a családi gondozók a járvány miatt a már meglévő terheik fokozódásáról számolnak be, emellett számos új kihívással is szembesülnek. Nehezebb a munkavégzés, ügyintézés, bevásárlás, gyakoribb az izoláció, a szorongás, az összezártságból fakadóan gyakoribbá válhatnak a családi konfliktusok. Előfordult, hogy a házi segítségnyújtás korlátozottabban volt elérhető, a gondozó családtagnak a szociális szakembert, gondozónőt is helyettesítenie kellett. Azokban az esetekben, amikor a gondozott még részben önálló, a járvány miatt kénytelen volt otthon maradni, az ebből fakadó plusz feladatokat szintén a családtagoknak kellett felvállalniuk. Teherként jelent meg a megfertőzés félelme is. | hu-HU |
dc.format | application/pdf | |
dc.identifier | https://ojs.lib.unideb.hu/gerontologia/article/view/8484 | |
dc.identifier | 10.47225/MG/12/Kulonszam/8484 | |
dc.language | hun | |
dc.publisher | University of Debrecen Press | hu-HU |
dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/gerontologia/article/view/8484/7726 | |
dc.rights | Copyright (c) 2020 Magyar Gerontológia | hu-HU |
dc.rights | https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0 | hu-HU |
dc.source | Hungarian Gerontology; Vol. 12 (2020): Conference Issue; 55-56 | en-US |
dc.source | Magyar Gerontológia; Évf. 12 (2020): Konferencia Különszám; 55-56 | hu-HU |
dc.source | 2062-3690 | |
dc.subject | idősellátás | hu-HU |
dc.subject | családi gondozók | hu-HU |
dc.subject | megterheltség | hu-HU |
dc.subject | COVID-19 | hu-HU |
dc.title | Idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltsége a COVID-19 idején | hu-HU |
dc.type | info:eu-repo/semantics/article | |
dc.type | info:eu-repo/semantics/publishedVersion |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)