Élelmiszer-pazarlás felmérése magyarországi viszonylatban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKaraffa, Erzsébet Mónika
dc.contributor.advisorLudman-Mihály, Kata
dc.contributor.advisorCsótó, András
dc.contributor.authorSzalay, Zsófia Imola
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-01-06T14:14:59Z
dc.date.available2025-01-06T14:14:59Z
dc.date.created2024
dc.description.abstractDolgozatom témája az élelmiszer-pazarlás (ÉP) kérdése, amely napjainkban az egyik legnagyobb globális kihívást jelenti. ÉP-nek nevezzük azokat az élelmiszerhulladékokat, amelyek az élelmiszer-ellátási láncon belül a kiskereskedők, étkeztetési szolgáltatók és a fogyasztók szintjén keletkeznek. ÉP általában emberi gondatlanság eredményeként jön létre, amikor olyan élelmiszereket dobunk ki, amelyek még emberi fogyasztásra alkalmasak lennének, függetlenül attól, hogy romlás előtt vagy után kerülnek a hulladékba. Ez hatással van a világ gazdaságára, társadalmára és a környezetre, emiatt mind nemzetközi, mind hazai szinten kitüntetett figyelmet kap. Az ÉP legnagyobb része a háztartásokban történik, amely Magyarországon is jelen van, annak ellenére, hogy az ország a kevésbé pazarló nemzetek közé tartozik. A kutatásom célja, hogy egy kérdőíves felmérés segítségével részletesen elemezzem, milyen tényezők befolyásolják a magyar lakosság élelmiszer-vásárlási és fogyasztási szokásait, illetve a tudatosság mértékét az élelmiszer-pazarlás terén. A felmérés 2024 nyarán zajlott egy online űrlap segítségével, melynek kitöltésére név nélkül volt lehetőség. A kérdőívet egy széles körben használt online közösségi platformon osztottam meg, összesen 30 kérdést tartalmazott, melyre 1540 kitöltés érkezett. A kérdőív négy fő témakört érintett: vásárlási szokások vizsgálatát, az élelmiszer-pazarlás mértékére és a tudatosságra vonatkozó kérdéseket, valamint a pazarlás személyes hatásainak feltárását. A beérkezett adatok kiértékelése az IBM SPSS Statistics 29 statisztikai szoftver programmal történt. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a környezettudatosság szorosan összefügg az élelmiszer-pazarlás mértékével, emellett azt is megállapítottam, hogy az életkor előrehaladtával csökken az elpazarolt élelmiszer mennyisége. Érdekes módon a lejárati idő fontossága nem mutatott jelentős hatást az élelmiszer kidobásának gyakoriságára. A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy különböző élelmiszer-kategóriák pazarlása eltérő gyakoriságot mutat korcsoportok, végzettség, valamint egyéb szociodemográfiai tényezők szerint. Számos egyéb tényezőt is azonosítottam, amelyek fontos szerepet játszanak az élelmiszer-pazarlás alakulásában. A felmérés során feltárt adatok alapján javaslatokat kívánok kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehetne hatékonyabban kezelni ezt a problémát hazai szinten, és milyen intézkedések lennének szükségesek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.
dc.description.courseÉlelmiszermérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent55
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/384385
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectélelmiszer-pazarlás
dc.subjectfogyasztói szokások
dc.subjectfenntarthatóság
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány
dc.titleÉlelmiszer-pazarlás felmérése magyarországi viszonylatban
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
SZAKDOLGOZAT SZ.ZS.I. DEA.pdf
Méret:
1.91 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)