Élelmiszer-pazarlás felmérése magyarországi viszonylatban
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Dolgozatom témája az élelmiszer-pazarlás (ÉP) kérdése, amely napjainkban az egyik legnagyobb globális kihívást jelenti. ÉP-nek nevezzük azokat az élelmiszerhulladékokat, amelyek az élelmiszer-ellátási láncon belül a kiskereskedők, étkeztetési szolgáltatók és a fogyasztók szintjén keletkeznek. ÉP általában emberi gondatlanság eredményeként jön létre, amikor olyan élelmiszereket dobunk ki, amelyek még emberi fogyasztásra alkalmasak lennének, függetlenül attól, hogy romlás előtt vagy után kerülnek a hulladékba. Ez hatással van a világ gazdaságára, társadalmára és a környezetre, emiatt mind nemzetközi, mind hazai szinten kitüntetett figyelmet kap. Az ÉP legnagyobb része a háztartásokban történik, amely Magyarországon is jelen van, annak ellenére, hogy az ország a kevésbé pazarló nemzetek közé tartozik.
A kutatásom célja, hogy egy kérdőíves felmérés segítségével részletesen elemezzem, milyen tényezők befolyásolják a magyar lakosság élelmiszer-vásárlási és fogyasztási szokásait, illetve a tudatosság mértékét az élelmiszer-pazarlás terén. A felmérés 2024 nyarán zajlott egy online űrlap segítségével, melynek kitöltésére név nélkül volt lehetőség. A kérdőívet egy széles körben használt online közösségi platformon osztottam meg, összesen 30 kérdést tartalmazott, melyre 1540 kitöltés érkezett. A kérdőív négy fő témakört érintett: vásárlási szokások vizsgálatát, az élelmiszer-pazarlás mértékére és a tudatosságra vonatkozó kérdéseket, valamint a pazarlás személyes hatásainak feltárását. A beérkezett adatok kiértékelése az IBM SPSS Statistics 29 statisztikai szoftver programmal történt.
Az eredmények rávilágítottak arra, hogy a környezettudatosság szorosan összefügg az élelmiszer-pazarlás mértékével, emellett azt is megállapítottam, hogy az életkor előrehaladtával csökken az elpazarolt élelmiszer mennyisége. Érdekes módon a lejárati idő fontossága nem mutatott jelentős hatást az élelmiszer kidobásának gyakoriságára. A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy különböző élelmiszer-kategóriák pazarlása eltérő gyakoriságot mutat korcsoportok, végzettség, valamint egyéb szociodemográfiai tényezők szerint. Számos egyéb tényezőt is azonosítottam, amelyek fontos szerepet játszanak az élelmiszer-pazarlás alakulásában.
A felmérés során feltárt adatok alapján javaslatokat kívánok kidolgozni arra vonatkozóan, hogyan lehetne hatékonyabban kezelni ezt a problémát hazai szinten, és milyen intézkedések lennének szükségesek az élelmiszer-pazarlás csökkentésére.