A stroke a 2. leggyakoribb halálok, illetve a leggyakoribb rokkantsághoz vezető állapot a világon. Éppen ezért a stroke-ot szenvedett betegek kezelése kiemelten fontos feladata az egészségügynek. Ennek az egyik leghatékonyabb módja a szisztémás thrombolysis kezelés, amely költséghatékony, igen jó hatásfokú és szinte azonnal megkezdhető a beteg intenzív osztályra érkezése után. Ugyanakkor a thrombolysissel nem csak javíthatunk a beteg állapotán, hanem ronthatjuk is azt a különféle szövődmények megjelenése miatt, melyek közül az egyik legjelentősebb a vérzéses transzformáció. Éppen ezért vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a thrombolysis során felmerülő esetleges relatív kontraindikáló tényezők és egyéb paraméterek relevanciáját a vérzéses transzformáció kialakulásában a thrombolysis kezelést követő 24 órán belül. Retrospektív kutatásunk során 146 akut stroke diagnózisú beteget vizsgáltunk bizonyos laborparaméterek és klinikai jellemzők alapján. A 146 betegből 15 esetben jelent meg vérzéses transzformáció a thrombolysis utáni 24 órán belül. Az általunk megfigyelt adatok alapján a NIHSS ≥13 súlyosságú stroke, a mechanikus thrombectomia elvégzése és a nagyér occlusio, azon belül is az M1 szakasz occlusioja bizonyult szignifikáns rizikótényezőnek a vérzéses transzformáció kialakulását illetően. Mindezek mellett a nagyér occlusio hiánya kutatásunkban, mint szignifikáns protektív tényező mutatkozott meg. Ugyan a vérzéses transzformáció kialakulása nem feltétlen lenne megelőzhető minden esetben, de ha lehetséges volna kiszűrni azon betegeket, akiknél szignifikánsan magasabb a rizikó a megjelenésére, akkor a vérzéses transzformáció előfordulási gyakoriságát, és ezáltal a stroke mortalitását is jelentősen csökkenthetnénk világszerte.