Alternatív tápanyagforrások növénytáplálást befolyásoló hatásainak vizsgálata a spenót növényre homoktalajon

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorBalláné Kovács, Andrea
dc.contributor.authorLeviczky, Ágnes
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2016-05-27T06:24:22Z
dc.date.available2016-05-27T06:24:22Z
dc.date.created2016-04-22
dc.description.abstractA földi népesség gyors növekedése, az iparosodás és az urbanizáció hatására egyre több mezőgazdasági termékre van szükség. A termelés a nagymennyiségű műtrágya és növényvédő szerek használatával, és az egyre korszerűbb gépek segítségével intenzívvé vált. Cél a fenntartható szántóföldi gazdálkodás és a talaj, mint megújuló erőforrás megőrzése, ezért csökkenteni kell az egyoldalúan kijuttatott műtrágyák mennyiségét. A műtrágyák használata kiváltható különböző szerves anyagokkal, mint például istálló- és zöldtrágyával, komposztokkal, illetve az el nem fogyasztott és kezeletlenül a környezetet terhelő ételekből készült ún. ételhulladék komposzttal. A dolgozat elkészítése során vizsgálat alá került, hogy a különböző állatoktól (ló, szarvasmarha) származó, különböző alomanyaggal készült (szalma, fűrészpor) és az ételhulladék komposzt különböző adagokban (30 t/ ha, 60 t/ha) kijuttatva milyen hatással vannak a spenót terméseredményeire és tápelem-tartalmára. Tenyészedényes kísérletet állítottunk be véletlen blokk elrendezésben, kezelésenként négy ismétlésben az egyetem Agrokémiai és Talajtani Tanszék tenyészedény házában, indikátornövényként a „Standard Matador” típusú spenótot (Spinacia Oleracea L.) használtuk. A kísérlet talaja Pallag környékéről származó savanyú homoktalaj volt. A tenyészidő végén edényenként megmértük a spenótlevelek és a gyökér tömegét, majd összes biomasszát számoltunk. Meghatároztuk a levelek mangán-, cink-, réz- és nátrium-tartalmát, és kiszámoltuk a spenótlevelek által a talajból kivont elemtartalmakat. A statisztikailag igazolható eltérések kimutatása egytényezős varianciaanalízissel történt. A szalmás lótrágya bizonyult a vizsgálati a szempontok alapján a leghatásosabbnak, mind a termés mennyiségét, a tápanyag-felhalmozódását és a felvételét illetően is. A szarvasmarha trágya nem mutatott kedvező termésnövelő hatást. A fűrészporos lótrágya és az ételhulladék-komposzt egyformán kis eredménnyel szerepeltek. Az étel-komposzt újszerű anyag a növénytáplálásban. Beltartalmi paraméterei nem optimálisak: alacsony nitrogéntartalom és magas nátrium-szint jellemzi. A termesztési gyakorlatban a használata a képződő kis mennyiség okán sem lesz elterjedt, azt inkább környezetvédelmi szempontok indokolják.hu_HU
dc.description.coursemezőgazdasági mérnökhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/228108
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectistállótrágyahu_HU
dc.subjectszarvasmarha trágyahu_HU
dc.subjectételkomposzthu_HU
dc.subjectspenóthu_HU
dc.subjectszerves trágyahu_HU
dc.subjectkomposztáláshu_HU
dc.subjectmikroelemekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.titleAlternatív tápanyagforrások növénytáplálást befolyásoló hatásainak vizsgálata a spenót növényre homoktalajonhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)