Hatvány egész bázisok hatodfokú számtestekben
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Egy diplomamunka megírása általában komoly és időigényes feladat. Ennek tudatában próbáltam néhány éve témát választani. Azért döntöttem a diofantikus egyenletek témaköre mellett, mert már középiskolai tanulmányaim során megkedveltem, és úgy éreztem, ez áll hozzám a legközelebb. A szakirodalom vonatkozó részének megismerése után a legegyszerűbb hatodfokú számtestekkel kezdtem el részletesen foglalkozni, és próbáltam megválaszolni a számelmélet egyik klasszikus kérdését: Mikor létezik ezekben a számtestekben hatvány egész bázis? Ahogy az a későbbiekből kiderül, e kérdés megválaszolásához elegendő az ún. index forma egyenletet megoldani. Ez alacsonyabb fokszám esetén nem túl bonyolult, magasabb fokszámú testeknél általában csak akkor oldható meg, ha létezik a testnek részteste, és ezáltal az index forma egyenlet visszavezethető egy alacsonyabb fokszámú egyenletre. Dolgozatomban az elméleti részek részletezése helyett inkább a gyakorlatra,a példákra helyeztem a hangsúlyt. Az első pár oldalon az algebrai számelmélet alapfogalmaiból (algebrai egész, algebrai számtest, egész bázis,stb.) kiindulva próbáltam eljutni a hatvány egész bázisok elméletéhez, és megfogalmaztam néhány jól ismert szükséges és elegendő feltételt hatvány 2 egész bázisok létezésére. Ezután összefoglaltam az eddig ismert eredményeket hatvány egész bázisokkal kapcsolatban, egyrészt az index forma egyenletekre vonatkozó effektív módszereket (Baker-módszer), másrészt a konstrukt ív módszerek (redukció, leszámlálás) alkalmazását harmad-, negyed-, ötöd- és hatodfokú testekre. A következőkben rátértem a legegyszerűbb hatodfok ú számtestek elméleti hátterének ismertetésére. Végül a korábbi eredmények ismeretében megadtam néhány számítás és MAPLE-eljárás eredményét, kiegészítve pár érdekes táblázattal, grafikonnal és példával. Például érdekes szabályszerűséget figyeltem meg ezen számtestek minimális indexével kapcsolatban. Meghatároztam az Ofg gyűrű OK-beli indexét, ábrázoltam a t paraméter és Kt diszkriminánsának függvényében is. Továbbá táblázatba foglaltam a kis paraméterekre kapott egész bázisokat, valamint megkerestem azokat a t paramétereket, melyekre a Kt számtestben létezik 1 indexű elem. E paramétereket, és a megfelelű hatvány egész bázisok generátorait szintén egy táblázatban adtam meg. Remélem, hogy a téma iránt érdeklődőknek legalább akkora örömöt jelent majd diplomamunkám olvasása, mint nekem az elkészítése.