A közjegyzői eljárások perspektívái, különös tekintettel a közjegyző előtti egyezségi eljárásra
| dc.contributor.advisor | Pribula, László | |
| dc.contributor.author | Turányi, Noémi Tímea | |
| dc.contributor.department | DE--Állam- és Jogtudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-01-16T09:54:20Z | |
| dc.date.available | 2019-01-16T09:54:20Z | |
| dc.date.created | 2019-01-16 | |
| dc.description.abstract | A hazai közjegyzőség jogintézményének kialakulása hosszadalmas folyamat eredményeként jött létre, mely a római jogi alapokon nyugvó, latin típusú modellek közé tartozik. A rendszerváltást követően visszaállításra került a polgári közjegyzőség jogintézménye, mely az elmúlt több mint huszonöt éves pályafutása során számos feladat, és hatásköri bővülésen esett át, többek között a nemperes eljárások tekintetében közjegyzői hatáskörbe került az előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelése, valamint a közjegyző előtti egyezségi eljárás, továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara technika fejlesztéseinek köszönhetően számos elektronikus nyilvántartási rendszer is kiépítésre került. Dolgozatom kiindulópontjaként először a közjegyzői modellek egymástól történő elválasztására, majd egy rövid történeti áttekintésre került sor, ezt követően górcső alá vettem a közjegyzői tevékenység kulcselemeit: célját, eszközét, és módszerét. A közjegyző speciális jogállásának szemléltetése érdekében több aspektusból is megközelítettem az adott hivatást, emellett célszerűnek tartottam a közjegyzői tevékenységet elhatárolni más jogászi hivatásrendektől. Ezt követően a közjegyzői nemperes eljárások, és a közjegyző egyes eljárások során betöltött szerepe került a középpontba, mely során néhány újabb jogintézmény segítségével mutattam rá a közjegyző által betöltött funkciók sokszínűségére. Dolgozatom befejező részeinek középpontjába a közjegyző előtti egyezségi eljárás kapott főszerepet. Az eljárás újszerűsége ellenére, a közjegyzők által jól ismert, gyakran alkalmazott módszerének tekinthető a felek közötti egyezség megteremtése, mely jelentős indokul szolgált a közjegyzői hatáskör bevezetése mellett. Dolgozatom lezárása előtt egy igen érdekes, és elgondolkodtató jogintézményt kívántam felvetni, mely – hatályos jogrendünkben jelenleg nem létezik, viszont akár - a közjegyzői egyezségi eljárás tovább fejlesztett verziójának is tekinthető: a közjegyző általi házasság felbontás. A jogintézmény bevezetése természetesen számos kérdést felvet, így annak elemzését követően néhány jogi szempontból releváns érv és ellenérv került megfogalmazásra. | hu_HU |
| dc.description.course | Jogász | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 57 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/263031 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | közjegyzői eljárás | hu_HU |
| dc.subject | Közjegyző előtti egyezségi eljárás | hu_HU |
| dc.subject | házasság felbontás | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | hu_HU |
| dc.title | A közjegyzői eljárások perspektívái, különös tekintettel a közjegyző előtti egyezségi eljárásra | hu_HU |